Vízjeltitkok a levéltárban
2010. április 20. 10:30
A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság az első magyarországi vízjeles papíroklevél kibocsátásának 700. évfordulója alkalmából rendezett, 2010. április 8-án megnyitott kiállítása a nemzet levéltárában őrzött iratok segítségével ad áttekintést az elmúlt századok papír- és vízjelkincséről.
Korábban
Az első magyarországi vízjeles papíroklevelet Gentilis de Monteflorum - más néven Gentile Portino da Montefiori (†Avignon, 1312) római bíboros, pápai legátus bocsátotta ki Károly Róbert pozsonyi királyi udvarában.
Gentilis közép-olaszországi nemesi családból származott. Ferencrendi szerzetesként a pápai palota lektora lett, amikor VIII. Bonifác pápa 1298 decemberében a Hegyi Szent Mártonról elnevezett egyház presbiter-bíborosává nevezte ki. Diplomáciai érzéke korán megmutatkozott és a Szentszék bizalmát is hamarosan elnyerte. Ezért a pápa őt küldte Magyarországra a magyar egyház és állam bonyolult viszonyainak, illetve a magyar trónutódlás körül kialakult helyzetnek a rendbetételére.
1308. május 30-án meg is érkezett Pozsonyba. Kétéves szervezőmunka után, 1310. május 2-án írta meg a döntő levelet papírra – Benedek erdélyi püspöknek a Szent Korona visszaszerzése tárgyában –, ami végül meghozta az eredményt. Ennek hatására Kán László 1310. július 1-jén visszaadta az államalapító koronáját és Károly Róbertet legitim magyar királlyá koronázták augusztus 27-én, immár harmadízben.
Sokáig vízjelnélkülinek tartották a levél papírját, csak 2009-es, alapos filigranológiai vizsgálata derítette ki, hogy mégis tartalmaz vízjelet. A közepes méretű szimbólum-vízjel motívuma álló alakú sárkányt ábrázol. A nagy valószínűséggel az itáliai Fabriano papírmalmában készült papíroklevél döntő hatással volt a magyar történelem további alakulása szempontjából, és 1310-ben megkezdődött Magyarországon is a papír használata.
Magyar uralkodók és fejedelmek papíroklevelei, a Magyar Kamarai Levéltár vízjeles okiratai, 18. századi papír- és vízjelritkaságok, a papírmalmokkal kapcsolatos rendeletek és ügyiratok, jellegzetes 19-20. századi vízjelek gyönyörködtetik a látogatókat. A tárlók egy részében térképek mutatják be a magyarországi megyék és a hiteleshelyek papíroklevél kibocsátásának kezdetét a 14. században, az ekkor működő európai papírmalmokat, majd a 16. századból azokat a településeket, ahonnan papír érkezett Magyarországra. Külön térképen tájékozódhatunk az első hazai papírmalmokról, majd századról századra haladva követhetjük nyomon a papírmalmok, papírgyárak alapítását.
A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
