Kulturális fejlődést jelképez az őskori divat

A most elkészített tanulmányhoz 21 kutatási projekt, és 44 független kutatócsoport eredményeit használták fel, akik egytől egyig az Európai Tudományos Alapítvány EUROCORES programján belül ténykedtek. Az Origin of Man, Language and Languages (OMLL) projektben saját genetikai, nyelvi, antropológiai, régészeti, neurofiziológiai és kognitív kutatásaik eredményeit ötvözték.

Így a vizsgálatban bemutatják, hogy míg a szakemberek korábban úgy gondolták, hogy a személyes tárgyak Európa 40 ezer évvel ezelőtti meghódításával egy időben jelentek meg, a 2006-os marokkói felfedezések azonban mindezt 35 ezer évvel korábbra tették. Ez azt is jelenti, hogy a szimbolikus gondolkodás fejlődése a korábban hittnél sokkal gyorsabb és összetettebb volt. A hasonló tárgyak azonban nagyjából 70 ezer évvel ezelőtt eltűntek Afrikából és a Közel-Keletről, és bár más formában, de legközelebb 30 ezer évvel ezelőtt jelentek meg újra, ekkor azonban már Európában és Ázsiában is készítettek hasonlókat.

A kulturális fejlődésre utaló tárgyak eltűnése a szakemberek szerint egybevághat a klimatikus változásokkal, amikor a népességszám jelentősen csökkent, az adott közösségek elkülönültek egymástól, és megszűntek a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok is. Ez a folyamat azonban egy másik kutatással is egybevághat, amely a kulturális innováció és a népesség növekedése között fedezett fel kapcsolatot.

A marokkói ékszerkészítés azonban önmagában is sok mindenre választ ad. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a Nassarius kraussianus puhatestű körömnyi nagyságú kagylóját átfúrták, s okkerrel színezték a kőkorszaki ékszerkészítők. Az archeológusok összesen 47 ilyen gyöngyszemre bukkantak a Galambok barlangjában, Taforalt közelében. A kagylók elég hamar a modernkori emberi szokások kialakulása körül kibontakozott vita középpontjába kerültek. A régészek közül sokan ugyanis a kagylóból fűzött gyöngysorokban annak a bizonyítékát látják, hogy a modern ember kifinomult szimbolikus tárgyi kultúrát fejlesztett ki. Eddig a gyöngyfűzési versenyben a dél-afrikai Blombos barlang vezetett, ahol 41 darab Nassarius kraussianus kagylót találták - az ékszer korát 72 ezer évesre becsülték.

A régészek azért tartják különösen értékesnek a marokkói leletet, mivel hasonló kagylóékszereket készítettek földrajzilag egymástól oly távol eső térségek lakói: a leletek egyesek szerint azt bizonyítják, hogy a gyöngykészítés egymástól függetlenül fejlődött ki különböző kultúrákban. Más kutatók szerint azonban akár az is elképzelhető, hogy az ékszerhasználat szokása is kulturális kölcsönhatásként terjedhetett el. Ezt erősíti, hogy egyes lelőhelyek annyira messze voltak a tengerektől, hogy oda minden bizonnyal már a kész ékszerek juthattak el.

Az erről szóló cikk az amerikai Tudományos Akadémia hivatalos lapjában (Proceedings of the National Academy of Sciences) jelent meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig