Bizonyítékot találtak a valódi Robinson Crusoe létezésére

Daniel Defoe örökérvényű regénye, a Robinson Crusoe az 1704-ben egy csendes-óceáni szigeten ragadt Alexander Selkirk közel öt évig tartó hányattatásai alapján készült el, ám sokan ezt egészen mostanáig csupán kitalációnak tartották. A régészek most kézzelfogható bizonyítékokkal támasztották alá az irodalomtörténet remekének hitelességét.

A Post-Medieval Archaeology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány (Excavation at Aguas Buenas, Robinson Crusoe Island, Chile, of a gunpowder magazine and the supposed campsite of Alexander Selkirk, together with an account of early navigational dividers) szerint az archeológusok a Chile partjaitól közel 700 kilométerre található Juan Fernandez-szigetek nagyobbik tagján, a Más a Tierrán (vagy Robinson Crusoe szigeten) folytattak ásatásokat. Az első munkálatokat 2000 körül Takahasi Deiszuke japán kutató vezetésével végezték, akinek irányításával megtalálták a túlélő nyomait. A leginkább meggyőző nyom az a navigációs osztókörző, amely a hajó tulajdonosáé, vagy a navigátoráé lehetett, és Selkirk épp hasonló tisztet töltött be hajóján. Ennek létét a férfi megmentője, Woodes Rogers naplója is alátámasztja: eszerint 1709-ben a szigetre érve matematikai eszközöket látott Selkirk hajóról kimentett tárgyai között.

A felfedezés a valódi Robinson életkörülményeit is bemutatja: ezek szerint két sátrat is felállított egy édesvízi forrás mellett, és épített egy kilátót is az öböl fölé, ahonnan kiválóan megfigyelhette a közeledő hajókat, ám mindez rejtve maradt, így egy esetleges ellenségnek nem kellett felfednie magát.

A nem sokkal a megmentése után írt beszámolókban arról számoltak be, hogy a férfi a hajóról magával vitt muskétákkal kecskékre vadászott, és húsukat megette, míg bőrükből ruhát készített. Az időt a Biblia olvasásával, és zsoltárok éneklésével töltötte, és nagyon élvezte a békés és nyugodt környezetet. Az ásatásokat végző szakemberek szerint az ásatási eredmények alátámasztják ezeket a beszámolókat, és a helyszínek a jövőben kiváló turistalátványosságok lehetnek majd.

Alexander Selkirk 1676-ban látta meg a napvilágot a skóciai Lower Largóban egy cipész kisebbik fiaként. Már fiatalkorában elszegődött hajósinasnak, ám 1704-ben összekülönbözött hajója kapitányával, ezért partra tették őt egy elhagyatott szigeten. Ekkor nem tudhatta, hogy közel öt évet kell ott eltöltenie, amíg felveszi egy angol hajó. A kalandjai alapján írt regény 1719-ben jelent meg, és az a mai napig az angol irodalom egyik leghíresebb kalandregénye. Azt még a szakértők sem tudják biztosan, hogy Defoe és Selkirk találkozott-e valaha, ám az író bizonyosan hallotta a hajótörött történetét, és azt használta fel regénye alapjául.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének