Ókori zsarnok előtt tiszteleg az ENSZ
2008. július 29. 10:30 Spiegel Online
Korábban
Agresszív globalizáció az ókori Keleten
Egy biztos, Kürosz minden más uralkodónál nagyobb hatással volt a Keletre. Kiváló katonai képességeinek köszönhetően eljutott egészen Indiáig és Egyiptom határához. Új típusú, virágzó és jómódú államot hozott létre. A kezdet azonban jóval szerényebb volt. Kürosz Irán dél-nyugati részén született egy jelentéktelen kisebb király fiaként, és i.e. 559-ben lett uralkodó. Alakjához számos legenda fűződik. Az egyik szerint a vadonban nőtt fel, és egy nőstény kutya táplálta. Kortárs leírás nincs róla. Szomszédai gyorsan megismerhették az ifjú király eltökéltségét. Először legyőzte az elámiakat, majd i.e. 550-ben megtámadta a Méd Birodalmat. Ezután Kis-Ázsiába vonult, ahol több görög várost is meghódított. A gazdag Priene lakosságát rabszolgasorba hurcolta.
Kürosz Paszargadai (Pasargadae) rezidenciájában pihente ki a háború fáradalmait. A palota, amelyet öntözött kert vett körül, a fényűző háremnek is otthont adott. A király azonban nem sokáig pihent. Újabb hadjáratot indított, ezúttal Afganisztán felé. 71 éves korában, harc közben halt meg. Egy lándzsa szúrta át a combját, haláltusája három napig tartott.
Kürosz bátor hadvezér és ügyes politikus volt, de "pragmatista" is, aki céljait a "cukor és korbács" módszerével érte el. Humanista azonban nem volt. Néhány görög dicsőítette a hódítót, Hérodotosz és Aiszkhülosz (aki Kürosz halála után élt) könyörületesnek nevezte. A Bibliában az "Úr felkentjeként" szerepel, mivel ő engedélyezte az elhurcolt zsidók visszatérését Izraelbe. A modern történészek szerint viszont ezek a kijelentések csupán hízelgések. A perzsa király alakját már az ókorban elkezdték fényesíteni. A valóságban ugyanolyan erőszakos hódító volt, mint a többi társa. Hadserege kifosztotta a városokat és a szent helyeket, az ott élőket pedig deportálta.
Csak a hatvanas években sok problémával küzdő perzsa sah volt képes ókori elődjét az emberi jogok megteremtőjének kikiáltani. Pahlavi titkosrendőrsége hírhedt volt kínzásairól, az egész országban forrongott az ellenállás. Marxista csoportok bombamerényleteket hajtottak végre, miközben a mullahok a kormány akadályozására szólítottak fel. Válaszul a sah megpróbálta segítségül hívni ókori elődjét. Kürosz egykor a nemzet atyja volt, és a sah magát is annak tekintette. "Birodalmunk története Kürosz híres nyilatkozatával kezdődik. Ez a legcsodálatosabb dokumentum, amit valaha a szabadságról és az igazságosságról írtak" - lelkesedett Pahlavi.
Az ékírásos dokumentum azonban csupán a politikai csalás elcsépelt története. Keletkezésekor, i.e. 539-ben, Kürosz élete legnagyobb vállalkozása előtt állt. Megtámadta hatalmas riválisát, az Újbabiloni Birodalmat, amely egészen Palesztináig terjedt. A fővárosban, Babilonban, virágzott a tudás és a kultúra, de az ország tele volt fegyverekkel. Kürosz mégis a támadás mellett döntött. Csapatai átkeltek a Tigris folyón, és Opisz városának elfoglalása, valamint lakóinak lemészárlása után, megindultak Babilon felé.
A 18 km hosszú fallal körülvett Babilonban élt a 80 éves Nabonid király, Kürosz ellensége. A döntő pillanatban Marduk isten papjai elárulták saját országukat, mert nem tudták elviselni, hogy királyuk uralkodása alatt hatalmuk visszaszorult. Titokban megnyitották a város kapuit az ellenség előtt. Nabonidot a perzsák elűzték, fiát meggyilkolták. Ezután hosszú tárgyalások kezdődtek a teljes behódolásról. Kürosz követelte, hogy engedjék szabadon a korábbi háborúk során elfogott perzsákat, és adják vissza az ellopott istenszobrokat. Ez volt az a rész, amelyet a későbbi sah a rabszolgaság teljes elvetésének értelmezett. Valójában Kürosz csupán saját embereit szabadította ki a fogságból. Az áruló papok érdemeik jutalmául pénzt és birtokokat kaptak, ennek fejében dicsőítették Küroszt. "Nagynak" és "igazságosnak" nevezték, aki "megszabadította a világot a nélkülözéstől és a nyomortól".
Kürosz csak azután lovagolt be az Istár-kapun Babilonba, miután minden formaságot elrendeztek. Lába elé nádat szórtak, és az embereknek megengedték, hogy "lábát csókkal illessék". Az ékírásos dokumentum semmilyen utalást nem tartalmaz erkölcsi reformokra, vagy humánus parancsokra. "Briliáns propaganda" - mondja Schaudig asszirológus. Babilon ravasz papjainak köszönhetően így megszületett a békét hozó uralkodó mítosza, amely új erőre kapott, amikor a Kürosz kiáltványát tartalmazó agyaghenger helyet kapott az ENSZ-székházban.
Az iráni mullahok sem térnek ki a Kürosz-kultusz elől. Júniusban a British Múzeum bejelentette, hogy az eredeti agyaghengert, amely a perzsa nemzeti büszkeség szimbóluma lett, kölcsönadja Teheránnak. "A német parlament nemrég kérvényt nyújtott be, hogy a kiáltvány egy példányát kiállítsák a Reichstag épületében" - mondja Gallas. A kérvényt elutasították, de a történelmi torzítás tovább folytatódik.
Szerencsétlen döntésével így az ENSZ egy soha véget nem érő pletykát indított útjára - tudósított a CNN. Ahogy egy keleti közmondás mondja: Ha egy bolond beledobja a kútba a követ, száz okos se veszi ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
