Gátépítés veszélyezteti az ókori perzsa műemlékeket

II. Kürosz mauzóleuma

Irán kulturális öröksége felmérhetetlen károknak néz elébe egy nagyarányú gátépítési-program következtében. Jelenleg 85 gátat építenek országszerte. Érthető a törekvés, hiszen az ország egyes részei 7 éves aszály után próbálnak talpra állni. A gátak ezen felül egy vízenergetikai programhoz is kapcsolódnak, amely fontos része egy kiemelt modernizációs és iparosítási folyamatnak. Ez év márciusában a vízierőművek 5000 megawatt elektromosságot termeltek, amit 2021-ig 14000 megawattra terveznek felemelni, ami 20%-a Irán energiaigényének.

 

Az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (IKÖH) kétségbeesett igyekezetében, hogy mentőakciókat indítson, nem csak az Energetikai Minisztériummal került összetűzésbe, de közel áll ahhoz, hogy a kormány akaratának is nyíltan ellene szegüljön. A fenyegetett lelőhelyek vizsgálatára kevés az idő, így lehetséges, hogy sosem fog kiderülni pontosan milyen értékek kerülnek víz alá.

 

Legalább öt gát - mindegyik előrehaladott építési állapotban - fenyeget kiemelt fontosságú lelőhelyeket. November 8-án megkezdődött a vízszint emelkedése a legnagyobb projekt, a Karun-3-as gát gyűjtőmedencéjében, a Karun-folyónál, 28 kilométerrel keletre Izeh ősi városának romjaitól. Hogy kifejezzék tiltakozásukat, az IKÖH tisztviselői nem jelentek meg a gát, Habibollah Bitaraf, Energetikai Miniszter általi átadásán. November 14-én, a Shalu-híd, Irán első függőhídja víz alá került.

 

A legnagyobb fontossággal a terület korai lelőhelyei bírnak. Szeptember végén, A. Dashizadeh, iráni régész - az IKÖH egyik mentőcsapatának vezetője, amely a gátépítő Ab-Niroo vállalattól mindössze egyetlen hónapot kapott, hogy egy 50 kilométer hosszú folyóvölgyet átvizsgáljon - sürgős segélykérést tett közzé az interneten. Csapata máris 18 lelőhelyet fedezett fel az epipaleolitikus időszakból (i.e. 20000-10000) - többek között 13 barlangot és 4 kőkamrát. A folyóvölgy gazdag kőbe faragott domborművekben, sírokban, ősi barlangokban, és más, az elámi korból (i.e. 2700-645) származó maradványokban - amelyek közül ma már sok víz alá került. A korai lelőhelyeken kívül várak és az iszlám korból származó galehek is áldozatul eshetnek, ahogyan késő iszlám kori temetők is - mondta dr. Henry Wright , az egyesült államokbeli Michigan Egyetem Antropológiai Múzeumának régésze, aki 1973-ban kutatásokat végzett a Karun-folyó térségében.

Messze a leghíresebb, veszélyben forgó lelőhely, Pasargadae, amely az Akhaimenidák fővárosa volt az i.e. VI. században, és ahol Nagy Kürosz kastélya állt, amelyet júliusban felvettek az UNESCO Világörökség Listájára. A terület csupán négy kilométerre fekszik a Teng-e Bolaghi szurdoktól, amely egykor a Perszepolisz és Szúza közötti birodalmi út része volt - és amelyet a Polvar-folyó el fog önteni, mikor 2005 márciusában elkészül a Sivand-gát.  Az ősi város egy részét iszap lepi majd el, még Nagy Kürosz mauzóleuma is veszélyben forog. 2005 januárjától kezdődően francia, német, olasz, japán, és lengyel régészekből álló mentőcsapat csatlakozik az irániakhoz, hogy a körülbelül 100 lelőhelyet megmentsék. Egy másik jelentős projekt, a Sarhand-gát, Hashtrud közelében, Kelet-Azerbejdzsán tartományban - amely a jövő évben kezdi meg működését - legalább 10 fontos lelőhelyet fenyeget és komoly régészeti veszteségek várhatók Gilan tartományban is.

 

A régészeti mentőakciók jelenleg is versenyt futnak az idővel, csupán négy-hat hónapjuk van, mielőtt a víz eléri a tervezett magasságot. Mahmud Mireskandari szerint az IKÖH víz alatti régészcsapatának, sem szükséges felszerelése, sem elegendő tapasztalata nincs ahhoz, hogy megmentse ezeket a lelőhelyeket. Külföldi segítség nélkül elvesznek. "A fosztogatás máris megkezdődött" - közölte Faramarz Khoshab, az Izehi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

 

Irán 2.5 milliárd dollárt költ az elkövetkező évtizedben, hogy megvédje kulturális örökségét, nyilatkozta egy magas rangú tisztviselő az Iráni Kulturális Örökség Hírügynökségnek. Az IKÖH vezetője, egy Koichiro Matsuroval, az UNESCO főigazgatójával való találkozóján kifejtette Teherán közép- és hosszú távú terveit, hogy megvédjék és megőrizzék ezeréves örökségüket. "Az iráni kormány 2.5 milliárd dollárt jelölt ki a következő tíz évre, hogy megőrizze kulturális örökségét, valamint minden intézménynek, a parlamentnek és a törvényhatóságoknak is, kötelessége együttműködni az IKÖH-lal" - mondta Hussein Marashi. Sürgette az ENSZ testületét, hogy emeljék meg Irán kvótáját annak érdekében, hogy minél több helyszínt a világörökség részévé nyilváníthassanak. Az UNESCO tavaly fogadta el azt a határozatot, amely értelmében minden tagállam egyetlen helyszínt regisztrálhat csak a Világörökség Listára. Irán sikertelenül fejtette ki a szavazás előtt azt az álláspontját, miszerint ez a határozat sérti azoknak a nemzeteknek a jogát, amelyekek ősi történelemmel és civilizációval bírnak.

 

A fenyegető régészeti tragédia kis visszhangot váltott ki a nyugati médiában. Még nagy területeket nem vizsgáltak át megfelelően, és ami eddig előkerült az csak a jéghegy csúcsa. Irán kísérlete, hogy modern, ipari országgá váljon, úgy tűnik eltörli kulturális örökségének egy fontos részét.