A Perzsa birodalom Barcelonában hódít

A kiállítás középpontjában az i.e. 550-330 közötti időszak áll, amely Nagy Kürosz uralkodásával kezdődött, III. Dareiosszal fejeződött be és csúcspontját I. Dareiosz alatt érte el, amikor Perzsia határai az Indus folyótól Líbiáig, az Aral-tengertől Núbiáig terjedtek. Ez volt a rómaiak előtt a legnagyobb ókori birodalom - írta a tárlat kapcsán az El País című spanyol napilap.

A kiállítással a szervezők egyik fő célja volt bemutatni, hogy Perzsiát egyoldalúan ítéli meg az, aki autokrata, kegyetlen államnak tartja. Nagy királyai idején nyitottság, nagyfokú tolerancia jellemezte, minden vallás megengedett volt és minden részében szabadon dolgozhattak a művészek. A kiállítás egyik legérdekesebb darabja a "Kürosz hengere". A rávésett szöveg tanúskodik az utókornak többek között arról, hogy a király templomok és kultikus helyek sokaságát restauráltatta, hogy Babilónia meghódítása után szabadon engedte a foglyokat. Vannak, akik a szöveget egyenesen az emberi jogok chartája elődének tekintik.

A kiállítás anyaga, mintegy 500 tárgy, a British Museumtól, a Louvre-tól és az Iráni Nemzeti Múzeumtól származik. Oroszlános domborművek, bika alakú oszlopfők, állatokat formázó arany és ezüst edények, ékszerek, ékírással telerótt táblák kápráztatják el a látogatót. Gyönyörű darab a Persepolis oszlopos fogadóterméből származó, fekete kőből készült óriási masztiff, a lapis lazuli-oroszlán, elegánsak a királyi étkészletek, az oxusi kincsből származó fogadalmi táblák. Igazi látványosság a szuzai akropolisz titokzatos sírja, amelyben a halott csodálatos ékszerekkel volt felékesítve - ez rekonstruált változatban tekinthető meg.

A kiállítás június 11-ig tart nyitva.

(Múlt-kor/Panoráma)