A kisebbségi komplexustól a sumér-magyar rokonságig az Ókorban
2007. február 20. 16:30
Az Ókor 2006. évi utolsó - tematikus és dupla - száma arra tesz kísérletet, hogy bemutassa: mivel foglalkoznak ma Magyarországon az ókori Keletet kutató a tudományos műhelyekben.
Korábban
Propaganda, jóslás és bajelhárítás
Más a helyzet az ókori Távol-Kelettel: ezt folyóiratunk eddig kimondatlan alapelve - miszerint az ókori Mediterráneum területére korlátozzuk figyelmünket - rekesztette ki az összeállításból. Így az ókori Keletnek egy erősen mezopotámiai fókuszú megközelítéséből indultunk ki, illetve hagyjuk a többes számot: új, 'keletes' szerkesztőtársunk, Vér Ádám indult ki ebből a szerzők felkérése során."
Bevezetésként Komoróczy Géza hosszú és (amennyire ez egyáltalán lehetséges) átfogó áttekintését olvashatjuk, majd Kalla Gábor azt mutatja be, hogy a névadás az ókori Mezopotámiában jóval többet jelentett a szimpla személyazonosításnál: "identitást fejezett ki..., sorsot adott és isteni védelemmel ruházott fel. Megjelent benne az a vágy, hogy az újszülött a bizonytalan világban egy nála jóval hatalmasabb erőnél találjon oltalmat."
Pálfi Zoltán az akkád Sarrukínról szóló írásának többek közt az a tanulsága, hogy a történeti emlékezet tanulmányozása, a torzulás-torzítás okainak feltárása egy-egy történeti személy portréját sokkal élethűbbé teszi, s így mellesleg sokat tudhatunk meg az adott korszak múltszemléletéről, uralkodói propagandájáról és ideológiájáról is.
Ezután két hettitológiai tárgyú cikk következik: Simon Zsolt a hettita sziklareliefekről, Stipich Béla pedig azokról az anatóliai "archívumokról" értekezik (értve ez alatt mindazon szövegek összességét, amelyeket egy adott lelőhelyen találnak), amelyek segítenek jobban megismernünk a Hettita Birodalom történetét. Egedi Barbara néhány szép "hárfás dal" ürügyén az ókori Egyiptom túlvilághitéről és ehhez kapcsolódó szkepticizmusáról ír, vagyis arról, hogy az egyiptomiak sem kizárólag úgy gondolkodtak a halálról, mint azt gondolni szoktuk: olykor (nem is ritkán) hangot adtak kételyüknek, hogy a túlvilág tényleg az a biztonságot és boldogságot nyújtó hely-e, amelynek például a Halottak Könyve ígéri.
Nagy Adrienn folytatja az egyiptológiai vonalat, de már túl is lépve rajta: van egy egyiptomi istenség (Bész) és egy mezopotámiai démon (Huwawa), akik ikonográfiai hasonlóságot mutatnak, és most már azt is állíthatjuk, hogy funkcionális hasonlóság is fennáll köztük. S hogy mi ez a funkció? Ezt olvasóink fantáziájára bízzuk: csalódás senkit sem fog érni. Bácskay András a mezopotámiai hétköznapi vallásosságot elemző cikke szerint a "jóslás és a bajelhárítás... egymást kiegészítő egységet jelentett a mezopotámiaiak gondolkodásában", sőt: a mezopotámiaiak vallásos-rituális tevékenységének zömét nem más tette ki, mint éppen a jóslatkérő, illetve bajmegelőző és bajelhárító aktivitás.
Itt egy, az Asszír Birodalom történetére koncentráló blokk következik: Dezső Tamás az asszír lovasság fejlődését beszéli el "a lovasság történelem színpadán való megjelenésétől a harcikocsi fokozatos felváltásán és kiszorításán keresztül egészen a lovas íjász és lándzsás szétválásáig, valamint a páncélos lovasság térhódításáig". Niederreiter Zoltán cikkének címe már tartalmi összefoglaló is egyben: "A 'csillagírás' szimbolikája. Az udvari költészet és művészet jelképeinek szerepe a Szargonida-kori királyi ideológia szolgálatában." Vér Ádám írása ahhoz az izgalmas tudományos vitához kapcsolódik, amely a Hérodotosz által leírt "méd állam" létezéséről (illetve nem létezéséről) bontakozott ki az elmúlt időszakban - s ennek kapcsán sokat megtudhatunk az Újasszír Birodalom keleti expanziójáról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték 16:05
- Megrendítő történetek az aradi vértanúk utolsó óráiból 15:05
- Nem csak saját gyermekeiről gondoskodott példamutató módon Széchenyi István 09:50
- Példátlan módon állt bosszút a szabadságharcosokon Haynau, a bresciai hiéna 09:05
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda tegnap
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze tegnap
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének tegnap
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon tegnap