A kisebbségi komplexustól a sumér-magyar rokonságig az Ókorban

Korábban

Antik lakoma időszerű fogásai az Ókorban

Újra működik a 3000 éves hettita vízmű

Régészet, mint médiaszenzáció

Újjáéledt a görög istenek kultusza

Ókori időutazás a kegyetlen istenek nyomában

Csabai Zoltán alapos gazdaságtörténeti értekezése után, mely ékírásos szerződések szövegét elemezve arra a következtetésre jut, hogy az i.e. 1. évezredi Babilóniában a `gazdaság a kereslet és kínálat, azaz a piacgazdaság szabályszerűségei szerint működött`, két, az ókori Izrael történetéhez kapcsolódó írás következik.

Kőszeghy Miklós szellemes írása az alábbi képpel indít: `Ha a Héber Egyetem campusán kávézunk a Scopus-hegyen, akkor ott szürcsöljük ki csészénket, ahonnan egykor Titus vezényelt rohamot a lázadó város ellen. Ha kicsit nyugatra fordulunk a campustól, máris Anatotban, Jeremiás szülőfalujában vagyunk, vagyis i.sz. 70-ből i.e. 600-ba ugrottunk. S elég lenne egy következő apró lépés, hogy megint más, új, de ókori kontextusba kerüljünk.` Innen vezet az út a Siloah-alagúton (illetve ennek történeti kontextualizálásán) át az ókori Izrael egy fontos történeti korszakának jobb megértéséhez. Jutta Hausmann pedig azokat az ószövetségi helyeket értelmezi, amelyek a `kegyetlen Isten` képét villantják fel, és azt feszegeti, nem saját istenképünket erőltetjük-e az ókorra, amikor azon igyekszünk, hogy valamilyen módszerrel kilúgozzuk ezeket a szövegeket.

Tanos Bálint és Pálfi Zoltán cikke azt elemzi: miért gondolják egyesek mind a mai napig, hogy mi, magyarok a sumerek rokonai lennénk? A semmilyen tudományos érvvel alá nem támasztható hiedelem, illetve az ennek eloszlatására tett kísérlet nem pusztán a magyarság kisebbrendűségi komplexusaiba enged mély bepillantást, hanem egyszersmind az ókori Kelet sajátos magyar utóéletéhez tartozik, s ennyiben jelen szám tematikus részének méltó lezárása.

Ezután következik még egy kronológiai táblázat, bőséges kommentárral ellátva - ennek segítségével ki-ki könnyedén elhelyezheti az egyes cikkek által bemutatott korszakokat a történeti folyamatban, illetve megfigyelheti, hogy a különböző helyszíneken lezajlott események kronológiai szempontból milyen viszonyban állnak egymással.

A szám nem tematikus részében két régészeti tárgyú írás (Gesztelyi Tamás, Lassányi Gábor), Gulyás András beszámolója egy Budapesten megrendezett nemzetközi egyiptológiai konferenciáról, `Az évszak műtárgya` sorozat két darabja (Szilágyi János György a kecskefülű edényekről, Bencze Ágnes tarentumi symposion-figurákról), valamint Horváth László ismertetése található egy paleográfiai szenzációról: az ún. Arkhimédész-palimpszesztről. A lapot a szokásos könyvajánlók zárják.

A lapot Niederreiter Zoltán kiváló fotói illusztrálják.

A lap bemutatója:

Időpont: 2007. február 22., csütörtök, 16.30
Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum körút 4/A)

Az Ókor új számát Zólyomi Gábor mutatja be, majd Komoróczy Géza Az ókori Kelet illetve Kalla Gábor Hogyan dolgozik az assziriológus? címmel tartanak előadásokat. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

1. Propaganda, jóslás és bajelhárítás
2. Ókori időutazás a kegyetlen istenek nyomában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?
• Kard nélkül, a kultúra erejével harcolt Magyarország felvirágoztatásáért Klebelsberg Kunó