2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Régészek kutatják a Gallipoli csatateret

2006. szeptember 26. 10:15

Törökország hadbalépése

Azt már háború előtt is lehetett tudni, hogy Németország meglehetősen szoros politikai és gazdasági kapcsolatokkal rendelkezett Törökországban. Ennek ellenére török szempontból nézve, komoly érvek nem támasztották alá a hadbalépést. Egyszerűen Törökország nem volt abban a helyzetben, hogy háborúzzék. Igaz ugyan, hogy Németországon kívül egyik nagyhatalom sem akart szövetkezni a hanyatló Oszmán Birodalommal.

A két ország 1914. augusztus 2-án írt alá szövetségi megállapodást. Habár a török kormányban éles viták folytak a hadbalépést illetően, a harci és politikai események alakulása a háború pártiaknak kedvezett. Angliával a diplomácia kapcsolatok végleg mélypontra süllyedtek, amikor Churchill utasítására lefoglalták a királyi haditengerészet számára azt a két csatahajót (dreadnought), amelyeket a török kormány rendelt meg. Ez tovább erősítette a közismerten német barát Enver (hadügyminiszter) pasa pozícióját.

A végszót mégis a németek mondták ki. 1914 októberében a Visztula és San folyótól kibontakozó orosz támadás arra késztette a német vezetést, hogy mielőbb bevonja Törökországot a háborúba, ezzel csökkentve a keleti frontra nehezedő nyomást. Hivatalosan 1914. október 31-én lépett be Törökország a háborúba. Harcászati szempontból két (Kaukázus, Szuezi-csatorna) sikertelen offenzívát indítottak 1914-ben. Egyedüli eredménynek talán csak az tekinthető, hogy Nyikolaj (orosz hadsereg főparancsnoka) nagyherceg kétségbeesve kért segítséget Kitchenertől, hogy kezdjenek olyan hadmozdulatba, amely elvonna török erőket a kaukázusi fronttól.

A kérést pedig érdemes volt fontolóra venni, hiszen egyértelmű elutasítás esetén, az oroszok az európai frontról csoportosítottak volna át egységeket a kaukázusi erők megsegítésére. Ennek következtében csökkent volna a német hadseregre gyakorolt nyomás a keleti fronton, amely ahhoz vezetett volna, hogy a német erők egy részét kivonják és átvezénylik nyugatra. Ezt pedig az angol és francia vezetés mindenképpen el akarta kerülni. Rövid ideig úgy tűnt, hogy sikerül mindenfajta nehézség nélkül áthidalni a problémákat. Sackville Carden tengernagy, arról tájékoztatta Churchillt, hogy a flotta képes egymaga elfoglalni a Dardanellákat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár