125 éve született Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja

A törökök atyja

Később, államférfiként, mindig azt mondta, hogy mint politikus, 1919. május 19-én, a fekete-tengeri Samsun kikötőjében jött a világra. Azon a napon és ott lépett ugyanis partra a kis Bandirma gőzhajóról titkos szultáni megbízatással, hogy aztán megbízója ellen fordulva élére álljon a török függetlenségi harcnak. Az első világháborús hőst - az angol-ausztrál-új-zélandi erők kétszeres gallipoli legyőzőjét, az oroszok megfutamítóját - azért küldték Anatólia belsejébe, hogy rendet teremtsen az összeomlás után anarchiába süllyedő, lázongó vidéken. Néhány héttel korábban vonult be Franchet d'Espérey francia tábornok Konstantinápolyba, május 15-én angol biztatásra görögök szálltak partra Izmirben. A törökség nemcsak a szultánok hódításait vesztette volna el, megcsonkult volna az anyaország is.

Kemal ellenkormányt alakított, nemzeti egyezményben mondta ki a török nép önrendelkezését, a török lakta föld védelmét. Így megakadályozta az antant sevres-i békediktátumának végrehajtását, kudarcra kárhoztatta a török Trianont, és Lenin Oroszországának katonai segítségével megindította felszabadító háborúját. A görög haderőt több csatában felmorzsolta, végül Izmirnél a tengerbe kergette. 1923. július 24-én aláírták a sevres-i diktátum helyébe lépő, azt érvénytelenítő lausanne-i békét, amely szavatolta a török nemzettest szabadságát. A háborút tragikus és kényszerű lakosságcsere követte, több mint egymillió görög keresztény hagyta el török fennhatóságú ősi lakhelyét, Görögországból 330 ezer muzulmán volt kénytelen török földre telepedni.

A békében Mustafa Kemal pasa, 1934-tól Atatürk, a törökök atyja, akit nemcsak az oszmán birodalom romjain épülő új állam első elnökévé választottak, hanem katonai diadalaiért megtiszteltek a vezértábornagyi ranggal és a gázi, a muszlim hitharcos címével is, kiteljesíti a köztársasági államalkotás művét. A szultanátus után megszünteti annak vallási megfelelőjét, a kalifátust. Felszámolja a vallási bíróságokat és iskolákat, a dervisrendeket, az új alkotmányból kiiktatja az iszlám államvallást, száműzi az ország életéből a sariát, az iszlám vallástörvényt, az iszlám időszámítás helyett bevezeti a Gergely-féle naptárat, a nyugati hossz- és súlymértéket, az arabról áttérnek a latin betűs írásra, még a hagyományos fezt is betiltja és maga is a nyugati panamakalapot viseli. Mintaként elfogadják a svájci polgári, az olasz büntető törvénykönyvet és a német kereskedelmi törvényt, megadatta a nők teljes egyenjogúságát, majd 1934-ben a választójogból is részeltette őket.

A Köztársasági Néppárt közzéteszi a "Hat nyíl" című programját: republikanizmus, nacionalizmus, populizmus, a főként állami iparosítást jelentő etatizmus, világiság, forradalom. Vezéreszméje az államot és társadalmat folyamatos változásra mozgósító állandó forradalom.

1. A törökök atyja
2. A vezéreszme az állandó forradalom