110 meneten át tartott a történelem leghosszabb bokszmeccse

Ősi sport

Napjaink ökölvívásának a kora újkori Angliában fektették le az alapjait, azonban igen sokáig rendkívül kevés dologban voltak szabályozva a meccsek – teljességgel megszokott volt például a fogások és dobások alkalmazása, illetőleg a szembenyúlás és a harapás. Emellett sokáig létezett párhuzamosan a pusztakezes és a kesztyűs viadaltípus, amelyek mind más-más megközelítést igényeltek – pusztakezes küzdelem esetén a versenyzők sokkal hajlamosabbak a kemény fej helyett inkább a testet célba venni, míg a kesztyűk általában megnövelik a látványos kiütések esélyét, valamint nagyobb és puhább felületükkel a védekezést is megkönnyítik.

A leghosszabb meccs

1893. április 6-án a Louisiana állambeli New Orleans Olympic Club nevű sportrendezvény-helyszínén vívták a történelem leghosszabb kesztyűs bokszmeccsét. A küzdelem hét órán és 19 percen át tartott, este kilenc órától másnap reggelig, 110 meneten át. A tét a déli könnyűsúlyú bajnoki öv volt, valamint a 2500 dolláros fődíj. A meccset megelőzően Burke számított az esélyesebbnek, és az első 25 menetet meg is nyerte, azonban „Vas Bowent” nem lehetett kiütni.

Ugyan Burke a 25. menetben a földre került, a menet véget ért, mielőtt tízet számolt volna rá a bíró. A meccs végére a bokszoló mindkét keze eltört, és mindketten olyan fáradtak voltak, hogy képességeik már nem számítottak. A közönség nagy része éjfélre elhagyta a helyszínt, a maradók közül pedig többen elaludtak. A 108. menetben már nem történt ütésváltás – Bowen és Burke csupán oldalazva köröztek egymással szemben. John Duffy bíró végül a 110. menetben leállította a mérkőzést, és döntetlent hirdetett. A két versenyző osztozott a fődíjon – egyikőjük sportkarrierje sem bizonyult hosszúnak az összecsapást követően, bár a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján maradandó károsodást nem szenvedtek.

Fejlődő szabályok

A szinte hihetetlenül hosszú mérkőzést a korabeli szabályok tették lehetővé, amelyek nem korlátozták a menetek számát, és amelyek szerint kizárólag kiütéssel vagy feladással érhetett véget a meccs. A bokszmeccseket az Angliában 1867-ben elfogadott, úgynevezett Queensberry-szabályok szerint vezették, amelyeknek 12 pontja volt:

1. A mérkőzésnek 24×24 láb (7,3×7,3 méter) alapterületű ringben kell történnie, vagy olyanban, amely a lehető legjobban közelít ehhez a mérethez
2. Tilos a birkózás és az ölelkezés
3. A menetek három perc időtartamúak, köztük egy perc pihenővel
4. Ha valamelyik versenyző gyengeségnél fogva vagy egyéb okból elesik, segítség nélkül fel kell állnia. Erre tíz másodpercet kap, a másik versenyzőnek addig vissza kell térnie a saját sarkába. Amikor az elesett versenyző a lábán áll, a menet folytatódik, amíg a három perc le nem telik. Ha valamelyik versenyző nem áll fel a tíz másodperc alatt, a bírónak jogában áll a másikat kihirdetni győztesnek.
5. A magatehetetlenül a köteleken lógó embert, akinek lábujja nem éri el a padlót, a földön lévőnek kell tekinteni
6. Sem segéd, sem más személy nem tartózkodhat a ringben a menetek alatt a versenyzőkön és a bírón kívül
7. Ha valamiféle elkerülhetetlen körülmény miatt félbeszakadna a meccs, a bírónak amint lehet, ki kell hirdetnie az időpontot és a helyszínt, ahol azt befejezhetik, hogy a meccsnek legyen győztese és vesztese, hacsak a két fél támogatói meg nem egyeznek a döntetlenben.
8. A kesztyűk tisztességes méretű bokszkesztyűk kell, hogy legyenek, továbbá a legjobb minőségűek, és újak
9. Ha egy kesztyű szétszakad vagy lejön, a bíró elvárásainak megfelelően pótolandó
10. Az egy térdre ereszkedett versenyző a földön lévőnek tekintendő – megütése esetén őt illeti a győzelem
11. Tilos a stoplis vagy szöges cipő használata
12. A verseny minden egyéb szempontból a felülvizsgált London Prize Ring szabályrendszer szerint tartandó meg (e jóval lazább szabályrendszer 1838-ban íródott, felülvizsgált változata 1853-ból való)

E szabályokat a walesi John Graham Chambers jegyezte le, azonban Queensberry kilencedik márkija, John Sholto Douglas adta ki, így az ő nevével vált híressé a szabályrendszer. A Queensberry-szabályrendszer adta a modern ökölvívás alapját, azonban a menetek számát csupán a 20. század folyamán lett 15-re korlátozva.

1. Ősi sport
2. Növekvő elfogadottság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták