Így kezdődött a román-magyar hidegháború
2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter
Korábban
A román vasfüggöny
Rákosi Mátyás 1948 novemberében Mezőhegyesen találkozott a Román Kommunista Párt főtitkárával, Ghiorghiu-Dejzsel és Lucával. Rákosi sérelmezte kollégájának a magyar kommunista sajtó romániai terjesztésének akadályozását, a magyar tanügy felszámolására tett lépéseket és a "majdnem megszűnt kereskedelmi forgalmat", valamint ismét szóvá tette a magyar állami vagyon ügyét is. A fokozatos határzárással kapcsolatban Rákosi a lenini elveken nyugvó nemzetiségpolitikát kérte számon a román féltől, mert mint mondta, két szocialista ország esetében nem lehet olyan a viszony, mint amilyen Horthy Miklós és Ion Antonescu államai között volt.
Merthogy a román vezetés már az államhatárok 1947-es szerződéses megszilárdulása után igyekezett akadályokat gördíteni azok átjárhatósága felé: 1947 végére megszüntették a kishatárforgalmat, de a határ teljes lezárására csak 1948 decemberében került sor, mikor alkalmazásra került a budapesti vízumegyezmény, amely csak a szolgálati utakra korlátozta a határforgalmat.
A román fél ezt követően nekikezdhetett a határzár, azaz a vasfüggöny kiépítéséhez: a határtól számított ötszáz méteres sávban kiirtották a magas növényzetet, tízméteres sávban pedig akadályokat emeltek az illegális határátlépések megakadályozására. A vízumkényszerrel és a határ hermetikus lezárásával ezzel megszűnt a szokott személyforgalom a két ország között - akárcsak a nyugati világ felé (a tárgykörrel részletesebben foglalkozik: Fülöp Mihály-Vincze Gábor: Vasfüggöny keleten. Debrecen, 2007.)
Így 1948-1949 telétől Magyarországot három égtáj felől vette körül határzár: Ausztria felől a Churchill által Settin-Triesztinek nevezett vasfüggöny, amely 1948-tól a déli határon folytatódott Jugoszlávia felé, s ehhez hozzávehetjük a Szovjetuniót védő ún. "második vasfüggönyt" is, amelyhez immár csatlakozott a román határzár. A hazánkkal szomszédos öt állam közül tehát kettő maga "zárkózott" el, további kettővel szemben pedig a szocialista tábor húzta védfal állt. Az alföldi vasfüggöny alkotta érthetetlen helyzetnek a megoldását ráadásul az is nehezítette, hogy a két állampárt (Kominformon kívüli) párbeszéde 1949-1954-ig szünetelt. A román-magyar hidegháború időszaka ezzel kezdetét vette.
A kutatás a Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap