A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában

2019. május 14. 12:48 Múlt-kor

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

A világ valószínűleg leginkább ismert konfliktusa a Közel-Keleten zajlik, immár 71 éve. Az Izrael államot létrehozó zsidóság és az 1948-ban otthonaikból elmenekülő palesztinok egyaránt a „visszatérés jogára” alapozzák saját álláspontjukat, ami mindeddig kibékíthetelen ellentétekhez vezetett.

Ben-Gurion
Jichák Rabin és Jasszer Arafat történelmi kézfogása sem hozta el a régen várt békét

1948. május 14-én délután a brit Királyi Haditengerészet utolsó hajói is kifutottak Haifa kikötőjéből. Ezzel egyidőben a Tel Aviv-i Múzeum épületében David Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megszületését. A történelmi lépésre az ENSZ fél évvel korábban kihirdetett rendezési terve szolgáltatott alapot, amely egy arab és egy zsidó állam létrehozását irányozta elő az egykori brit mandátumterületen, ahol ekkor már közel két éve polgárháborús viszonyok uralkodtak.

Az ENSZ-tervezet, azonban csak a zsidó fél tetszését nyerte el, az itt élő palesztinok és a szomszédos arab államok mereven elzárkóztak ennek elfogadásától. A frissen megalakult Izrael államot már május 15-én megtámadták. A több mint 9 hónapon keresztül húzódó konfliktus végére a zsidó állam sikeresen szállt szembe a támadókkal, megszilárdította helyzetét, sőt határait is kiterjesztette korábban az arab félnek ítélt területekre is. Arab kézen ezután már csak az Egyiptomhoz került Gázai övezet, illetve a Jordánia által annektált Ciszjordánia maradt.

A konfliktus és az azt megelőző polgárháborús időszak alatt több százezer palesztin kényszerült elhagyni otthonát az Izraelhez került területekről. Az ENSZ korabeli becslései valamivel 700 ezer fölé helyezték a menekültek számát, más becslések azonban sokkal szélesebb skálán, 539 és 957 ezer fő között mozogtak. Arányait tekintve elmondható, hogy a nakba (magyarul: katasztrófa) során – ahogy a palesztinok nevezik az eseményeket – az arab lakosság mintegy 80%-a vált menekültté, amivel a megnövekedett területű Izrael állam 1949-re etnikai összetételét tekintve zsidó többségűvé vált. Ezen állapot megőrzése érdekében pedig – az ENSZ felhívásai ellenére sem – engedték az arab menekültek hazatérését otthonaikba.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Érdekesség, hogy ettől fogva a Közel-Kelet immár több mint hét évtizede húzódó konfliktusában a két fő szembenálló fél – az izraeli és a palesztin – nemzeti identitásának legfontosabb elemévé egyaránt a „visszatérés” gondolata vált. Míg az izraeli kormány a zsidóság és a terület sokévezredes kapcsolatára alapozva a világ minden részéről bátorította a zsidókat a bevándorlásra – és ezzel a régen várt hazatérésre –, addig a főként Gázába, illetve Ciszjordániába kényszerült palesztinok saját életükben elvesztett házaikba kívántak visszatérni.

A menekültek és leszármazottaik visszatérése vagy kárpótlása azóta is központi eleme az újabb és újabb arab-izraeli konfliktusoknak. 1948 után a palesztin szervezetek többször igyekeztek fegyverrel érvényt szerezni követelésüknek, Izrael pedig hasonlóképpen védte meg területeit. Bár a nemzetközi közösség szavak szintjén támogatta a palesztin menekültek visszatéréshez való jogát, a valóságban nem történt előrelépés a kérdésben.

18 év feszült patthelyzet után végül az 1967-es hatnapos háború hozott alapvető változást az izraeli-palesztin konfliktus dinamikájában. A döntő izraeli győzelem eredményeképpen a zsidó állam fennhatósága alá került a Sínai-félsziget, a Gázai övezet, Jeruzsálem és Ciszjordánia egésze, valamint a Szíria délnyugati részének elhelyezkedő Golán-fennsík is. Ettől kezdve a nemzetközi közösség fő prioritásává már Izrael és szomszédai közötti béke helyreállítása vált, amit elsősorban az újonnan elfoglalt területek visszaszolgáltatásával akartak elérni.

Az új helyzetben mind az arab államok kormányai, mind a palesztin nemzeti mozgalmak vezetői is fokozatosan pragmatikusabb álláspontra helyezkedtek. Ennek jegyében a hivatalos palesztin követelés 1988-ra módosult „egész Palesztina felszabadításáról” egy új, palesztin állam létrehozására, amely a Gázai övezetre, Kelet-Jeruzsálemre, valamint Ciszjordániára terjedt volna ki. A helyzetet azonban bonyolította – és bonyolítja mindmáig –, hogy időközben izraeli telepek sora épült az 1967-ben elfoglalt területeken. Így – elsősorban Kelet-Jeruzsálemben, illetve Ciszjordániában – ma már több mint fél millió izraeli telepes otthona található a palesztinok által követelt területeken.

Az úgynevezett kétállami megoldást célzó tárgyalások sokáig nem is vezettek konkrét eredményre. Csak a 2000 és 2005 között zajló palesztin felkelés, az úgynevezetett második intifáda hozta el az első tartós fejleményt: Izrael felszámolta a Gázai övezetben létrehozott telepeket. Ugyanez a lépés azonban elmaradt Ciszjordánia esetében, így az itt alakult telepek lakossága azóta is folyamatosan növekszik, ami egyre valószínűtlenebbé teszi, hogy az immár 31 éve napirenden lévő kétállami rendezési terv valaha megvalósulhat.

A korábban éppen a praktikussága miatt hangoztatott kétállami megoldás így elkezdte elveszíteni vonzerejét a palesztinok körében. Jól mutatja ezt, hogy a 2018 tavaszán zajlott gázai tiltakozások szervezői a „Nagy menetelés a visszatérésért” nevet adták a tüntetéssorozatnak és fő követelésükként az 1948-ban elmenekült palesztinok és leszármazottaik hazatérésének engedélyezését fogalmazták meg. Izrael állam hetvenedik születésnapjára így a konfliktus visszatért oda, ahol hetven évvel ezelőtt is tartott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
Az izraeli légierő Mirage III vadászrepülői a Sínai-félsziget felett a hatnapos háborúban (kép forrása: septimomilenio.com)Palesztin gyermek követ dob egy izraeli Magach harckocsi felé egy menekülttáborban 2002 júliusában (kép forrása: imgur.com)Dávid Ben-Gúrión kihirdeti Izrael önállóságát 1948. május 14-én (kép forrása: haaretz.com)
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár