Így kezdődött a román-magyar hidegháború
2014. október 8. 12:06 Csernus Szilveszter
Korábban
Rákosiék és a magyar ügy
A Budapestre érkező Petru Grozát a magyar kormány képviselői fogadták a pályaudvaron (első sor balról jobbra): Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Szakasits Árpád, Veres Péter és Ortutay Gyula.
Budapest azonban nem táplálta a párizsi béke megkötése után a román félelmeket, s nem törekedett a területi igények fenntartására. Sőt Gyöngyösi István bukaresti nagykövetet, amiért kapcsolatot tartott több romániai kommunista magyarral (így információkat szerezve például a Román Kommunista Pártról), a Rajk-perben letartóztatták, majd a Securitate tisztjeinek a kérdéseivel kellett az Andrássy út 60. vallatószobájában szembesülnie.
Eközben Magyarországon is a tabu témák közé tartozott Erdély kérdése és a román-magyar viszony (az 1953-as Föltámadott a tenger című filmből is részben ezért maradt ki a 12 pont). Az ezeket érintő ügyeket ráadásul a két állampárt maroknyi elitjének titkos találkozóin beszélték meg, így megbízható hivatalos forrásokra nem támaszkodhatunk - a román-magyar hidegháború vizsgálatára is rányomja tehát a bélyegét a diktatúrák azon jellemzője, miszerint a fontos kérdések legtöbbször a nyilvánosságot és a jegyzőkönyvezést nélkülöző megbeszéléseken, találkozókon, vagy akár vadászatokon dőltek el, megnehezítve a történészek munkáját.
Az erdélyi magyar vagyon ügye viszont már politikai lépésekre késztette a magyar kommunista vezetést. Még a román király hozta létre 1945-ben az Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztárat, amelynek célkeresztjébe többek között a magyar állampolgárságú természetes és jogi személyek vagyonának elkobzása tartozott. A 24 államosított erdélyi bank egyharmada volt magyar, de zárolták a magyar állami hatóságok ingatlanjait is (mint köztudott, Észak-Erdély 1940-1944-ig ismét a magyar állam része volt), ahogy a Magyarországra és Németországra menekültek vagyonait is.
Lotar Radaceanu román munkaügyi, Anna Pauker román külügyminiszter, Petru Groza miniszterelnök és Bognár József, Budapest polgármestere városnézésen a Szabadság téren a szovjet emlékműnél
A budapesti vezetés hangsúlyozta, hogy a magyar állami vagyont ne kapitalista, hanem állami tulajdonként kezeljék. A Magyar Dolgozók Pártja nem sokkal megalakulása után felbecsültette az így kisajátított magyar vagyont. A MDP Külügyi Bizottsága az így (1943-as értéken számolva) kapott 33 milliárd pengős vagyon kártérítésére tízéves törlesztési tervet javasolt a Groza-kormánynak, amely válaszul a világháború alatt Észak-Erdélyből a trianoni Magyarországra deportált zsidók vagyonát követelte - igaz, ez a Budapest által követelt összeg huszadára rúgott.
A taktika egy előnytelen kompromisszumhoz vezetett: 1948. szeptember 21-én Bukarestben mindkét fél lemondott az általa követelt kártérítésről. A székely származású Vasilie Luca (Luka László) román pénzügyminiszter ehhez azt a régebbi századokból ismert frázist fűzte indoklásul, hogy a zár alá vett magyar vagyont egyébként is a "magyar urak a románok kizsákmányolásával" szerezték.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A Habsburg, aki elvesztette Bécset
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József 13:35
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói 13:25
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz 11:20
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig 09:05
- Tiltott szernek számít az agárversenyeken a népszerű potencianövelő tegnap
- Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen tegnap
- Bordélyház is szolgált az amiens-i német börtön foglyainak menedékéül tegnap
- Idén Jon Fosse adta át a színházi világnap nemzetközi üzenetét tegnap