Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk 

Szovjet fogolyból Nagy Imre minisztere

Az 1956-os forradalomban újra szerepet kapott a magyar politikában. Nagy Imre ugyanis „meghívta” első kormányába, amit némi huzavona után elvállalt. A betegeskedő Kovács október 31-i pécsi beszédében nem sajnáltatta magát: „Az én szenvedésem oly kicsi ahhoz mérten, amit a magyar népnek kellett elszenvednie”. Rákosit „pokolból fölszabadult ember”-nek nevezte, és megrótta a FKGP-t is, mert „megtagadták saját főtitkárukat”.

A sors itt ismét összehozta Tildy Zoltánnal, akivel most minisztertársak lettek. A régi székházában újjáalakult Független Kisgazdapárt elnökévé választotta, kiköszörülve a kitagadással ejtett csorbát. A szovjet tankok megjelenését követően Kovács három társával együtt az USA nagykövetségén keresett menedéket. Washington azonban csak egyiküknek, Mindszenty József hercegprímásnak adta meg a menedékjogot, így Kovács hazatért falujába.

Kádár személyes közbenjárására nem érte atrocitás a forradalmi kormány államminiszterét, sőt még 1956-ban Kádár kétszer is találkozott vele, hogy együttműködésre bírja, ugyanis égető szüksége volt új hatalmának bármilyen legitimációra. De Kovács elmondása szerint nem kívánt azonosulni a „proletárdiktatúra erőszakos oldalával”.

1958-ban, miután a Nagy Imre-per vizsgálati szakaszában kihallgatták, már elhatalmasodott rajta szívbetegsége és magas vérnyomása. Kádár rábeszélésére a novemberi országgyűlési választásokon elindulva képviselői mandátumot nyert, de csak egy napot töltött a parlamentben: a megnyitó ülés után tüdővérzést kapott. Ezután már több időt töltött a pécsi klinikán, mint otthon. 1959. június 21-én hunyt el Pécsett 51 éves korában. Bár temetésére Kádár gyásztáviratot küldött, nem akarta a ceremóniát néma tüntetéssé tenni, így mondhatni gyorsan lezavarták a szertartást.

Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere leplezte le Kovács Béla egykori kisgazda politikus, a Független Kisgazdapárt hajdani főtitkárának szobrát a Kossuth téren

Életútja a 20. század demokratáinak egyik legtragikusabb nemzedékét jelképezi, amelynek tagjai elnyomott ellenzékiként tevékenykedtek a két világháború között, a nemzetiszocialista diktatúra alatt az ellenállási mozgalomban életüket kockáztatják, majd a háború után néhány évig élteti őket a remény, hogy végre demokráciát építhetnek, amikor olyanoknak esnek áldozatául, akikkel együtt küzdöttek a német megszállás alatt.

Az elrabolt kisgazda politikust 1989 májusában rehabilitálta a Szovjetunió Legfőbb Katonai Ügyészsége. (négy hónappal korábban a moszkvai Legfelső Tanács Elnöksége rendeletben rehabilitálta az 1930-as, 40-es, 50-es évek terrorjának áldozatait.) A magyar külügyminisztérium Kovács Béla leánya, Irén kérésére kérte vissza fél évszázad múltán - immáron Oroszországtól - a hírhedt februári nap házkutatásának lefoglalt iratait, a rehabilitáló igazolással egyetemben. Kovács Irén adományozása révén azok ma is megtekinthetőek a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Kovács Béla ma a kommunista diktatúrák áldozatainak szimbóluma. Az ő életútja jelképezi a „felszalámizott” Kisgazdapártot, az Andrássy út 60. kihallgatószobáit (annak ellenére, hogy azon kevesek közé tartozik, akiket ott nem ért fizikai bántalmazás), a demokráciát védő törvények semmibevételét, fordulatot a „fordulat évében”, a koncepciós pereket és a Szovjetunióba való elhurcolást. Jelenleg pécsi szülőházának utcája a nevét viseli. A fővárosi Váci utca 54. szám alatt márványtábla emlékezik elhurcolására, 2002-ben leleplezett szobra azt az Országházat „őrzi”, amely 1947. február 21-én egy szuperhatalom nyomása ellenére nem volt hajlandó őt kiadni.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. A magyar demokrácia születése
2. Még egy szelet szalámi
3. Kovácsot kiadják a feje fölött
4. Andrássy 60-ból szovjet fogságba
5. Kovács, az „imperialista kém”
6. Fogságban
7. Szovjet fogolyból Nagy Imre minisztere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?