Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk
2014. február 25. 10:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Kovácsot kiadják a feje fölött
Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnök még Kovács Béla ügyében is kompromisszumra törekedett. Február 8-án megállapodott a kormány, hogy a Nemzetgyűlés mentelmi bizottsága elé utalják az ügyet. Riesz István szociáldemokrata igazságügyminiszter próbálta a kihallgatást lehetővé tenni: javasolta a bizottságnak, hogy a kiadatásra mindenképp szükség van, mert „az összeesküvésben alapos gyanú terheli”, és csak vallomásával tisztázhatja magát.
18-án a Baloldali Blokk a kiadatásban, míg 19-én a Független Kisgazdapárt abban állapodott meg, hogy Kovácsot nem adják ki - ő a pártgyűlésen mindvégig ártatlanságát hangoztatta. De a kompromisszumra hajló vezetés kérésére másnap lemondott főtitkári pozíciójáról, illetve a kisgazda pártlap, a Kis Újság főszerkesztői tisztségéről.
Február 21-én a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságában Marosán György és Farkas Mihály benyújtották a két munkáspárt nevében a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló javaslatot. A törvényhozás ezúttal már nem engedett: a bizottság azt ötórás vita után elutasította. Itt a magyar Nemzetgyűlés végre megmutatta erejét a meghátrálás helyett, az alkotmányosság még felül tudott kerekedni a politikai és külső (szovjet) nyomáson. A nyomozást ugyanis a többség parlamenti vizsgáló bizottságra akarta bízni.
A Magyar Köztársaság kikiáltása a Parlament előtt (1946. február 1.)
Nagy Ferenc ennek ellenére kiutat próbált találni a súlyos helyzetből, mivel az MKP továbbra is ragaszkodott Kovács kihallgatásához. A baranyai politikus ekkor hazatért falujába - ekkor még nem tudhatta, hogy erre később évekig nem lesz lehetősége. A miniszterelnök és Varga Béla (ők ketten alkották Kováccsal a FKGP „vezető triumvirátusát”) 24-én megállapodott Rákosi Mátyás kommunista és Szakasits Árpád szociáldemokrata pártvezetővel, hogy Kovács Béla „önként” vállalja a rendőrségi kihallgatást.
A feltételek a következők voltak: a kihallgatásról jegyzőkönyvet vesznek fel, amit Kovács aláír, a kihallgatása 48 óráig tarthat, a rendőrség nem akadályozhatja szabad mozgásában, továbbá újabb 48 óra elteltével a rendőrség az anyagokat átadja a Népügyészségnek, amely elrendelheti az előzetes letartóztatást. Tildy Zoltán köztársasági elnöknek személyesen kellett rábeszélnie Kovácsot, hogy vállalja az ügyet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.