Aki szembeszállt a kommunistákkal - Kovács Bélára emlékezünk 

Még egy szelet szalámi

A vallomások alapján „kiderült”, hogy az összeesküvők a FKGP-t használták fedőszervül, amely hallgatólagosan támogatta is a szervezkedést. Így 1947 januárjában letartóztattak majd’ egy tucat kisgazdapárti politikust, (köztük Saláta Kálmánt), de még egy illegális kommunistát, Weisshaus Aladárt is. A demokrácián már ez jókora rést ütött, ugyanis országgyűlési képviselők is áldozatául estek a letartóztatási hullámnak. De az FKGP ezúttal is engedett: a Nemzetgyűlés megfosztotta a vádlottakat mandátumuktól.

Az 1945. november 15-én megalakult első, szabadon választott kormány. Ülő sor: (b-j) Dobi István, Zsedényi Béla, Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás. Álló sor: (b-j) id. Antall József, Gyöngyösi János, Kovács Béla, Ries István, Bán Antal, Keresztury Dezső, Rónai Sándor, Nagy Imre és Gerő Ernő.

A kommunista gépezet most Kovács Bélát vette célba. Nehéz fába vágták fejszéjüket, hiszen a középparaszti sorból felemelkedett mecsekaljai politikus a FGKP országszerte ismert, legnépszerűbb tagja volt akkor. Kovács, aki 1945 augusztusától a kisgazdapárt főtitkára volt - rövid ideig földművelésügyi-miniszter is -, nem értett egyet a mindenáron meghajló kisgazda politikával. Nem egyszer vágta oda a Nemzetgyűlésben, hogy nem lesz több engedmény:

„Amíg mi politikai tényezők vagyunk Magyarországon, addig nem lehet róla szó, hogy az ország a Baloldali Blokk, vagy közelebbről megjelölve: a Kommunista Párt hitbizománya legyen”. A MKP reakciója  nem maradt el, a hangnem is egyre keményebb lett, Gerő Ernő fenyegetése jól példázza ezt: „Azt is mondja Kovács Béla, hogy frontot kell nyitni a szocializmus ellen. (…) Ez a front azonban (…) pozdorjává fog zúzódni”. Kovács erre elszánt harcot hirdetett a kommunisták ellen, megelőlegezve, hogy a magyar nép ugyanúgy fog elbánni velük, mint 1919-ben Horthyék Kun Béláékkal. Világos volt tehát: Kovács Bélától minél előbb meg kellett szabadulni.

A kisgazdákra szórt vádak abszurditását a korabeli közvélemény sem hitte el. A koncepció szerint azt a Horthy-rendszert akarták visszaállítani, amely alatt oly sokat szenvedtek, illetve eltörölni azt a köztársaságot, amelyet még jórészt ők irányítottak. Az egyik katonatiszt vádlott később írta is: „Ha mi, katonák, fegyveres felkelést akartunk volna szervezni, egy kicsit jobban is csináltuk volna.”.

A vallomásokat a Katonapolitikai Osztály pincéjében csikarták ki, amelyek egyedüli bizonyítékok voltak Kovács Béla terhére. A Baloldali Blokk követelte a Nemzetgyűléstől Kovács kiadatását, azaz mentelmi joga felfüggesztését. Bár 1947 telén már az sem jelentett védettséget, a legnagyobb párt egyik vezetőjét ekkor még törvényes úton akarták bíróság elé állítani. Ekkorra már a Budapestre befészkelt szovjet hatóságok is nyomoztak Kovács ellen.

1. A magyar demokrácia születése
2. Még egy szelet szalámi
3. Kovácsot kiadják a feje fölött
4. Andrássy 60-ból szovjet fogságba
5. Kovács, az „imperialista kém”
6. Fogságban
7. Szovjet fogolyból Nagy Imre minisztere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős