Valóságos csodadrogként alkalmazták az európai nagyhatalmak a kokaint az I. világháborúban
0000. 0. 00:00 Múlt-kor
Korábban
Katonai érdeklődés
Európa fegyveres erői is lassacskán kezdték felismerni a koka egyedi tulajdonságait és lehetséges katonai felhasználhatóságát. Theodor Aschenbrandt bajor katonaorvos ismerte Friedrich Wöhler és tanítványa, Albert Niemann 1859-es felfedezését, amikor a két férfi elsőként szintetizált kokaint a kokacserjéből. Találmányukat a következő évben jelentették be, 1862-ben pedig az 1668-as alapítású darmstadti Merck gyógyszeripari cég megkezdte a kokain előállítását.
A Merck úgy hirdette termékét, mint „olyan stimulánst, amely kimondottan alkalmas a test munkaképességének növelésére bármiféle veszélyes mellékhatás nélkül.” 1883-ban Aschenbrandt végrehajtott egy kísérletet, melynek keretében gyakorlatozó katonáknak vízben feloldott kokaint adtak. „Felkeltettem a hadsereg érdeklődését, és további kutatásra ösztönöztem őket” – írta összefoglalójában. „Úgy gondolom, elegendő bizonyítékot adtam kimagasló hasznosságáról.”
Ebben az időben a szer katonai hasznát nem általános erő- és állóképesség-növelő hatásában, hanem étvágycsökkentő hatásában látták. Arra látták jónak, hogy 15-20%-kal csökkentsék a hadsereg élelmezésének költségeit. Sok európai és amerikai orvos kísérletezett azonban a kokainnal az újabb felhasználási területek felfedezése érdekében.
Ilyeneket nem csupán az orvoslásban (például az aneszteziológiában és a lázcsillapításban) találtak, de a sportban is. A sport a korabeli államok stratégiájában fontos eszköz volt, mivel felkészítette a fiatal fiúkat a katonaéletre. Aschenbrandt katonai felhasználásról szóló jóslatai helytállónak bizonyultak az első világháborúban, melynek során a drog bőségesen bizonyította általános harctéri hatékonyságát.
A kokain iránti kereslet igen alacsony maradt még az 1880-as évek végén is, előállítása azonban egyenletesen növekedett. A Merck gyártásáról elérhető statisztikák jól szemléltetik ezt. 1881 és 1884 között összesen 1,4 kilogrammnyi kokain-hidrokloridot állított elő, csak 1885-ben viszont már csaknem 30 kilogrammnyit.
1913-ban a Merck kokaingyártása majdnem elérte a 9000 kilogrammot, ezután a háború megszakította a nemzetközi kereskedelmet, ami miatt a perui kokacserje és nyers kokain nem tudott eljutni az európai gyárakba. Ennek eredményeképpen a Merck gyártása 1915-re visszaesett 500 kilogrammra.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Több százezer ember buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
