Több 1956-os emigráns magyar tudós is a világhírnévig vitte
2016. szeptember 14. 16:13
Volt, akiknek a karján kétszer ment át egy tank, másoknak az egész doktori disszertációjuk vált a harcok miatt felcsapó lángok martalékává, Radó Denise-t pedig egy ártatlan kártyaparti közben elejtett megjegyzése miatt jelentettek fel a buzgó kommunista diákok. Az 1956-os forradalom és a földrajztudományok, valamint az emigráció címmel rendeztek konferenciát az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban.
Korábban
Térdig vérben
Dr. Bács István, Érd alpolgármestere köszöntőjét követően a Magyar Földrajzi Társaság elnöke, Dr. Gábris Gyula kifejtette, 1956-ban a magyarok lelki világában következett be jelentős átalakulás, amely csak nagy sorsfordulókhoz kapcsolható, majd átadták Dr. Szilassi Péter egyetemi docensnek a Magyar Földrajzi Társaság és Érd város önkormányzata által 1991-ben alapított Teleki Sámuel-érmet.
Dr. Stencinger Norbert, a Vörösmarty Gimnázium tanára az 1956-os forradalom és szabadságharc érdi eseményeiről tartott előadást. Elmondta, Mátyási István fényképezőgépével járta Érdet a forradalom idején, Dr. Urbán Lászlónak pedig sikerült ezeket a fényképeket feldolgozni és publikálni. A fényképek bizonyos fokig alátámasztották a történész eddigi kutatásait. Az események híre október 23-i eseményeket követően nagyon gyorsan megérkezett Érdre, mindenki izgatottan várta a további híreket. Október 24-én sokan érden ragadtak, az utakon tankok vonultak, és ehhez a naphoz köthető az első tragédia: Ifj. Bojó Simon, miután a pékségekből összegyűjtötte a kenyeret, igyekezett elszállítani a különböző boltokba. Amikor két tank között megpróbált átbújni a szekerével, a harckocsik felborították járművét, ő pedig november 4-én belehalt a balesetben szerzett sérüléseibe. A helyiek hamarosan barikádokat emeltek, amelyeket a szovjetek is nyugodtan fogadtak, ám valaki (szinte bizonyosan nem érdi személy) egyszer csak rálőtt az egyik tankra, amelyre válaszul a szovjetek azonnal kilőtték a barikádokat, és az emberek feje fölé tüzeltek. Egy 19 éves fiú, Firtelmeister Sándor a sajnálatos események következtében vesztette életét.
A városban Reidinger Tibor hozta létra a Nemzetőrséget, másnap pedig Bifkovics József is csatlakozott hozzá, mivel felismerte, erős rendfenntartó szervezetre van szükség az események viszonylag békés lefolyása végett. A vezetőknek köszönhetően a forradalom napjai komolyabb harcok nélkül zajlottak Érden, november 4-én pedig csak néhány lövés dördült a szovjet harckocsikra. A megtorlás során Reidinger Tibort 2 év börtönre ítélték, amelyet 1 évre mérsékeltek, és Bifkovics József büntetését is ugyanúgy 1 évre mérsékelték. 1958. március 19-én szabadultak, egy nappal az ítélethirdetés után (addig előzetes letartóztatásban voltak). Enyhítő körülményként hozták fel mellettük, hogy ávósokat mentettek meg a lincseléstől. Gévay Nándor főjegyző pedig Kistarcsán és Tökölön is megfordult, 1957 karácsonyán szabadult.
Perger Antal Az 1956-os forradalom hatása Érden címmel megtartott előadásában elmondta, hogy édesapja éppen sorkatonai szolgálatát teljesítette az események idején, és a felkelők oldalán részt vett a Rádió ostromában. Mint édesapja később édesanyjának (vagyis az előadó nagymamájának) elmondta, térdig gázoltak a vérben.
A kutató felidézte Téglási András történetét, aki az események idején tiszti iskolába járt, és október 31-ét követően csatlakozott a Nemzetőrséghez. A november 4-i szovjet intervenciót követően, november 10-én egy szovjet katonai egység rálőtt a nemeztőrökre, akik igyekeztek fedezéket keresni. Ám Téglási (akit édesapja ekkor már keresett) felemelte a fejét, amikor eltalálta egy szovjet fegyverből kilőtt robbanó lövedék, és belehalt sérüléseibe (annak ellenére, hogy a robbanó lövedék használatát nemzetközi egyezmények tiltották). A család évtizedeken át nem beszélhetett arról, hogyan halt meg egyik fiuk.
A kutató kitért arra, hogy az 1956-ban elítélt érdieket 1991-ben rehabilitálták, valamint kifejtette, hogy a fentebb már említett Bojó Simon feltehetően annak következtében halt meg, hogy kétszer is átment a karján egy tank, és bár a lágy részek leszakadtak, a csontjai épen maradtak, ám nem kapott időben tetanuszinjekciót.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.