2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Szikszó

2008. október 17. 11:03

Ha Miskolc városától északkeleti irányban indulunk el, rövidesen a gótikus erődtemplomáról híres Szikszóra érkezünk. A tágas főtér közepét elfoglaló épület tekintélyes tömbjét körbejárva idézzük fel múltjának eseményeit!

Szikszó már a 14. század közepén virágzó mezővárosként a környék fontos központjává vált. A céhekbe tömörült kézművesek, kereskedésből meggazdagodott polgárok emeltették a napjainkban látható háromhajós gótikus templomot a régebbi - már roskadozó - épület helyébe. A gyatra közbiztonságra tekintettel, vaskos kőfallal vették körül, hogy oltalmat adhasson vészterhes időkben.



Az 1552-es nagy török hadjárat idején a településen tanácskoztak a felső-magyarországi nemesi rendek, de csak száz gyalogos katonát tudtak összetoborozni a fenyegetett egri végvár helyőrségének kiegészítésére. Bár Egert megvédte Dobó István és katonái halált megvető bátorsága, Szikszó mégis adófizetésre kényszerült. Egy 1559-ből származó feljegyzés szerint Veli füleki bég portyája során ötezer forintra sarcolta meg a lakosságot, felperzseléssel fenyegetve a várost.

1577-ben a füleki török várparancsnok – aki immár nem érte be az adóval - 800 lovassal és 1200 gyalogossal csapott le a Szikszó főterén tartott vásárra. A törökök áttörtek a templomot kerítő kőfalon, 26 embert megöltek, de magába az épületbe nem tudtak bejutni, ebben a toronyba húzódott polgárok erős puskatüze megakadályozta őket. A támadók ekkor visszavonultak, gazdag zsákmányt és mintegy ezer rabszíjra fűzött lakost magukkal hurcolva. Az eseményekről csak későn értesült Rauber kassai generális, és Prépostváry Bálintot küldte ellenük 400 vitézzel, akihez az egri vár lovasai is csatlakoztak.

A magyar végváriak Sajóvadna közelében, egy Kasza nevű falunál álltak lesbe, ahol a nehéz teher miatt lassan vonuló török oszlopnak kellett elhaladnia. A rajtaütés sikeres volt, az éjfélig tartó véres közelharc során 500 törököt levágtak, sokat fogságba ejtettek a győztes magyarok. A füleki bég - súlyosan sebesülve - csak tizenegyed magával tudott elmenekülni. A templomerődítés még sok viharos eseménynek volt tanúja, mígnem a 18. században végleg megszűnt védelmi jelentősége. Napjainkban szépen restaurálva emlékeztet a hajdani korokra.

Szikszó a Google Térképeken

Szikszó oldala

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár