Szélhámosok is igyekeztek kihasználni az emigrációba kényszerült II. Rákóczi Ferenc hiszékenységét

Rákóczi és a kalózok

Amíg a hivatalos diplomácia elzárkózott, a különböző kalandorok egyre inkább felismerték az öreg Rákóczi hiszékenységében rejlő lehetőségeket. Szolgálatába szegődött a gátlástalan kalandor Vigouroux, a kettős ügynök Bohn, és szinte valamennyi Konstantinápolyban megfordult kalandor megkereste az emigráns fejedelmet.

Kapcsolatba került kora neves francia renegátjával, a hírhedt Bonneval pasával is. A legnagyobb port azonban egy angol kalandorral, bizonyos Ploutmannel való tárgyalásai kavarták az európai közvéleményben. Ploutman a földközi-tengeri kereskedelem biztosítására kalózokat kívánt letelepíteni az Oszmán Birodalom területén, és ehhez sikerült megnyernie Rákóczit is.

Szintén nagy csapást jelentett a száműzött fejedelem számára az, hogy a francia udvartól kapott kegydíjainak kezelésével megbízott Brenner Domokos a pénzt a rövid ideig sikeres Law bankház értékpapírjaiba fektette, amelynek bukása után a vagyonnak lába kelt. Brenner hiába követett el kétségbeesett öngyilkosságot a Bastille zárkájában, a pénz örökre elveszett.

A külföldi kalandorokba vetett bizalma kissé elidegenítette saját bujdosó honfitársaitól is az idős fejedelmet, és így tovább fokozódott az elszigeteltsége. Rákóczinak, persze, voltak szép számmal hűséges segítői is. A rodostói magyar emigráció tagjainak zöme – köztük Bercsényi Miklós, Csáky Mihály, Zay Zsigmond – halálukig vele maradt a száműzetésben. Életükről Mikes Kelemen írt megható krónikát Törökországi levelek című híres munkájában.

Az utóbbi évek kutatásainak köszönhetően derült fény a magyar emigráció titkos diplomáciai terveit aktívan támogató kolozsvári származású renegát Ibrahim Müteferrika jelentőségére is. Az ő neve a tudományos köztudatban főleg az első oszmán nyomda alapítójaként, valamint oszmán nyelven publikáló közíróként és fordítóként maradt fenn. Rákóczi végül 59 éves korában betegségben hunyt el száműzött honfitársai körében, halálával egy remény foszlott szét a magyar függetlenségi mozgalmak számára, amelyek egyúttal merítettek is a bujdosó Rákóczi emlékéből.

A fejedelemről alkotott történelmi kép árnyait felerősítette két fia nem túl dicsőséges pályája is. Mint ismeretes, két utódját, Józsefet és Györgyöt már kora ifjúságuk óta szigorú császári felügyelet alatt álló nevelésben részesítették, amelynek célja a két „sasfióknak” az apjuk által képviselt magyar nemzeti értékrendtől való elidegenítése volt.

A padovai egyetemen tanuló György 1726-ban Franciaországba szökött, majd 1727-ben apjánál is látogatást tett Rodostóban. Az apa és fia közötti találkozás a szemtanú Mikes Kelemen bizonysága szerint kiábrándítóan hatott az öreg fejedelemre és kíséretére. Később György Párizsban a francia király kegydíjából élt egészen 1756-ban bekövetkezett haláláig.

József pályája sokkal kalandosabb volt. Bécsből megszökve, 1736-ban az újabb osztrák–török háború hírére Konstantinápolyba utazott. A kalandor Bonneval pasa rábeszélésére a magyar bujdosók vezéreként bekapcsolódott a konfliktusba, amelytől az Erdélyi Fejedelemség visszaszerzését remélte. A szultán elismerte fejedelemnek és Magyarország urának is, ám e titulusokat nem sokáig élvezhette az ambiciózus Rákóczi fiú, mivel hamarosan meghalt. Rákóczi József fellépését az európai közvélemény jelentős része elítélte, a pápa pedig kiközösítéssel sújtotta a törökkel szövetkező trónkövetelőt.

1. Pasák közt
2. Rákóczi és a kalózok
3. Megalkuvás nélkül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait