Egyedül kísérelte meg visszaszerezni Erdély trónját a császáriak által cserbenhagyott Kemény János

Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, a politikával is ott kezdett el foglalkozni. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán.

I. Rákóczi György idején Fehér vármegye ispánja, majd kincstartó, végül az erdélyi hadak parancsnoka, az ország generálisa lett és részt vett a fejedelem hadjárataiban.

II. Rákóczi György fejedelmi tanácsosnak tette meg, de Kemény volt a kancellária nagyhatalmú vezetője is. 1657-ben a fejedelem kudarccal végződött lengyelországi hadjárata során ő is a krími tatárok fogságába esett, ahonnan csak váltságdíj ellenében szabadult.

Fogságának két bahcsiszeráji esztendeje alatt a szenvedők vigasztalására állította össze Gileád balsamuma című kötetét a zsoltárok és Jeremiás siralmai szövegéből, hozzájuk csatolva a rabok számára írt imádságát.

Ugyanitt írta meg önéletrajzát, amely nemcsak a korszak fontos történeti forrása, hanem értékes irodalmi mű is, írásával a magyar barokk irodalom egyik legfontosabb műfajának kezdeményezője lett. Később, fejedelemsége alatt is széles körű politikai levelezést folytatott, amelynek egy része nemcsak a címzetteknek, hanem a nyilvánosságnak is szólt.

Első felesége, Kállay Zsuzsanna halála után második nejével, Lónyay Annával aranyosmedgyesi birtokán telepedett le, ahonnan a császáriak és az erdélyi rendek felkérésére tért vissza, hogy felvegye a harcot a törököt kiszolgáló Barcsay Ákossal. Miután 1661. január 1-én fejedelemmé választották, elfogatta Barcsayt, akit később Kozmatelkén tisztázatlan körülmények között meggyilkoltak.

Nemzetközi támogatásra számítva, Kemény János kimondta Erdély törököktől való elszakadását, és I. Lipóttól kért segítséget, majd a török elől Magyarország területére menekült. A Montecuccoli vezetésével érkező császári hadak azonban csata nélkül visszavonultak, miután a török Apafi Mihályt nevezte ki Erdély fejedelmévé. A cserbenhagyott Kemény mégis megpróbálta a trónt visszaszerezni, de 1662. január 23-án, a nagyszöllősi csata hevében lezuhant a lováról és szörnyethalt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten
• Jubileumi kiállítás nyílik a Műcsarnokban Szervátiusz-díjas alkotók munkáiból