Srebrenica miatt csap össze az ENSZ-ben Oroszország és a Nyugat
2015. július 1. 11:12 MTI
Vita támadt a nyugati hatalmak és Oroszország között az ENSZ Biztonsági Tanácsában a srebrenicai tömegmészárlás 20. évfordulója előtt arról, hogy a nyolcezer boszniai muszlim meggyilkolása népirtás volt-e.
Korábban
Az AP amerikai hírügynök tudósítója szerdán két rivális határozattervezetről számolt be. A brit javaslat, a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a srebrenicai népirtást. Emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, a Nemzetközi Bíróság pedig 2007-ben már kimondta: az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.
Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia azonban nem ismeri el, hogy népirtás történt volna. Tomislav Nikolic szerb elnök 2013-ban bocsánatot kért a Srebrenicában történtekért, de kijelentette, hogy a bűncselekményeket "a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el". Hasonló kijelentést tett nemrég Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is. Szerbiában több tüntetés volt már az ellen, hogy népirtásnak nevezzék a több ezer fegyvertelen boszniai muzulmán meggyilkolását.
Oroszország határozattervezete ezzel szemben hasonló jelzőkkel ítéli el "a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó" bűncselekményeket, amelyeket a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban követtek el különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen. Ezzel Moszkva általánosan felelőssé teszi a szerbek mellett az atrocitásokat elkövető muszlim és a horvát bűnösöket is. A tervezetben nem szerepel a népirtás szó.
Az ENSZ Közgyűlése szerdán tart megemlékezést a srebrenicai tömegmészárlásról, a BT pedig július 7-én, de hogy utóbbi megszavaz-e bármilyen határozattervezetet, az kétséges, mivel Nagy-Britannia mellett két másik nyugati nagyhatalomnak (az Egyesült Államoknak és Franciaországnak), valamint Oroszországnak és Kínának is vétójoga van a testületben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap