Sokáig titokban tartották Isaac Asimov halálának valódi okát
2021. április 6. 15:17 MTI
29 éve, 1992. április 6-án hunyt el Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, a tudományos-fantasztikus és a tudományos ismeretterjesztő irodalom egyik legkiválóbb képviselője. Elképesztő méretű életművet hagyott hátra: több mint ötezer kötetet írt vagy szerkesztett, és 90 ezer levél maradt utána.
Korábban
Az oroszországi Petrovicsiben született 1920. január 2-án. Hároméves volt, amikor szülei kivándoroltak az Egyesült Államokba, és Brooklynban telepedtek le.
Apja kis vegyeskereskedést nyitott, amelynek vezetésébe később a már iskolás Isaac is gyakran besegített. A tudományos-fantasztikus irodalommal is üzletükben találkozott először, lelkes olvasója volt a polcokra kitett újságok ilyen tárgyú írásainak.
Tizennyolc évesen ő is tollat ragadott, de első novellái különösebb visszhang nélkül maradtak. Az érettségi után a Columbia Egyetemen vegyészi diplomát, majd 1948-ban doktorátust szerzett. A Bostoni Egyetemen a rákellenes szérum egyik kutatójaként dolgozott, 1955-től biokémiát oktatott.
Huszonegy éves volt, amikor az Astounding Science Fiction című magazinban megjelent Leszáll az éj című elbeszélése, amelyet azóta is minden idők egyik legjobb tudományos-fantasztikus novellájának tartanak.
Asimov többször is azt nyilatkozta, hogy írására azért büszke, mert a folyóirat szerkesztői annyira jónak találták, hogy az eredetileg meghirdetett szavanként egy cent helyett példátlan módon – és önként – másfél centet fizettek neki.
Tudományos tevékenysége mellett az írással sem hagyott fel. 1950-ben kiadták első regényét Kavics az égen címmel, amely hatalmas sikert aratott.
Az 1951 és 1953 között született, kiváló logikájú Alapítvány-trilógiája (Alapítvány, Alapítvány és birodalom, Második Alapítvány) 1966-ban minden idők legjobb tudományos-fantasztikus sorozataként elnyerte a rangos Hugo-díjat.
A kitüntetést Asimovnak még négy alkalommal ítélték oda, 1957-ben A világegyetem építőkövei című tudományos értekezéséért pedig elnyerte az Edison Alapítvány díját.
Robotregényei is rendkívül népszerűek lettek, nevéhez fűződik maga a robotika szó megalkotása és ő fogalmazta meg a robotika három törvényét is, amelyre nemcsak más szerzők hivatkoztak-hivatkoznak, hanem a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatók is komolyan tanulmányozták.
Az Alapítvány-sorozatot 1984-ben folytatta Az Alapítvány pereme című regényével. A hajnal robotjai és A Birodalom robotjai című műveiben megkísérelte összehozni az Alapítvány-sorozat és a robotregények mindaddig egymástól független szereplőit, és így egyetlen hömpölygő regényfolyamot hozott létre.
A tudományos-fantasztikus irodalom mellett változatos témakörökben – elsősorban tudományos ismeretterjesztési céllal – rengeteget publikált, említésre érdemes 1970-ből az Asimov Shakespeare-kalauza vagy 1976-ból az Asimov a fizikáról című műve.
Bőséggel adta ki az új tudományos eredményeket, kérdéseket népszerűsítő kiadványokat is, gyerekeknek írt csillagászati sorozata is jelentős. A könyvtárakban használt tizedes osztályozás (ETO) minden fő kategóriájában szerepel műve, a filozófiától kezdve a művészeteken és természettudományokon át az irodalomig.
A médiában is sokszor szerepelt, kiváló előadóként és televíziós személyiségként a Föld és a világegyetem jövőjének kérdéseibe vezette be az érdeklődőket.
Műveiben és fellépései során minden alkalmat megragadott arra, hogy rámutasson: a jövő nem előre meghatározott szükségszerűség, hanem mai választásaink eredménye, és ilyen értelemben lehetséges jövők sora áll előttünk. Életéről és gondolatairól, világszemléletének főbb elemeiről kétkötetes önéletrajzi könyvében adott számot.
Közismert tény, hogy Asimov rettegett a repüléstől, életében kétszer ült repülőgépen. Imádta viszont a kényelmes hajóutakat: rendszeres vendég volt a világ legnagyobb hajóján, a Queen Elizabethen, ahol szívesen szórakoztatta utastársait meséléssel.
Kiváló és türelmes előadó, ragyogó ismeretterjesztő volt, aki még a címére levélben érkezett kérdéseket is kivétel nélkül megválaszolta. Tagja, egy ideig alelnöke volt a legmagasabb IQ-val rendelkező embereket tömörítő Mensa egyesületnek, de nagyobb élvezettel látta el az Amerikai Humanista Társaság elnöki tisztségét.
Asimov 1992. április 6-án szív- és veseelégtelenségben halt meg, csak tíz évvel később hozták nyilvánosságra, hogy halálának oka HIV-fertőzés volt, a vírus 1983-ban bypass műtétje során, vérátömlesztéssel került szervezetébe. Emlékét kisbolygó, a Marson kráter, Brooklynban róla elnevezett iskola őrzi, és évről évre kiosztják az Asimov irodalmi díjakat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
