Saját szavaikkal mesélnek a tengeri hajózás hőskorának rettenthetetlen asszonyai
2019. november 26. 17:59 Múlt-kor
Korábban
A tudós „asszisztense”
Rose de Freycinet azonban nem az első nő volt, aki magát férfinak kiadva körbehajózta a világot: e megtisztelő cím a szintén francia Jeanne Baret-é, aki a középosztálybeli de Freycinet-vel szemben egyszerű Loire-völgyi földművesek lánya volt.
Baret szeretőjével, a tudós Philibert Commerçonnal tartott Louis Antoine de Bougainville 1766-os világ körüli expedícióján. Férfi ruhákban, „Jean” néven Commerçon asszisztenseként kerülhetett a fedélzetre, és botanikusként működött közre az expedíció során.
Baret sajnos nem vezetett naplót (vagy ha igen, arról nincs tudomása a történettudománynak), rendkívüli története azonban a személyzet négy tagjának elbeszélésében is fennmaradt.
Commerçon minden segítsége ellenére Baret saját kútfőből merítette a találékonyságot és a határozottságot, amellyel férfiként adta elő magát.
Másfél év hajózás után, a csendes-óceáni Tahitin derült hivatalosan fény arra, hogy nő, azonban nagy valószínűséggel már korábban is gyanakodott a hajó személyzete.
Nem a férfiakkal együtt járt illemhelyre, a hajóorvos pedig megjegyezte, hogy a Commerçon iránt tanúsított törődése és odaadása „nem tűnik természetesnek egy férfi szolgától.”
Mind de Freycinet, mind Baret súlyosan áthágták koruk társadalmi normáit. Ekkoriban már a férfiak társaságában töltött idő is okot adott az erkölcsi fenntartásokra, emellett pedig mindketten részt vettek az expedíció tudományos munkájában is.
Baret idejében még javában folyt a vita arról, szükséges-e, illetve helyénvaló-e a nőket egyáltalán beavatni a tudományba. Egy női potyautas kuriózum lehetett, egy női tudós azonban már-már a természet rendje ellen valónak hatott.
Jeanne Baret azonban nem hagyta, hogy korának normái eltántorítsák céljaitól: végül ő lett az első nő, akit a francia állam havi járadékban részesített tudományos munkásságáért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap