Rabszolgából Hajnalcsillag: Sass Flóra, Afrika felfedezőnője

2022. július 26. 14:55 Balázs-Piri Krisztina

Korábban

Autóversenyző, Afrika-kutató és zsidómentő: Almásy László regényes élete
„Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?” – Sir Henry Morton Stanley kalandjai Afrika zöld poklában
Afrikai vadászatok, szovjet fogság és kitelepítés: Széchenyi Zsigmond kalandos élete

A Nílus rejtélye

Azt, hogy Flóra és Samuel mikor és hogyan házasodott össze, szintén homály fedi. Anne Baker azt állítja, hogy férje dédapja a „kivásárlás” után azonnal, még Bukarestben házasságot kötött Flórával, ma már azonban aligha lehet kideríteni, milyen jogi formája volt a frigynek.

Mindenesetre Baker egy barátjának úgy fogalmazott, azért nem írt a házasságáról egyetlen ismerősének sem, mert úgy gondolta, jobb lesz majd Flórát személyesen bemutatni a gyerekeinek és a társaságnak.

(Nyilván akkor – gondolhatta Baker –, amikor az asszony már tud angolul, és tisztában lesz a brit etikettel. Tegyük hozzá: Anne Baker állítása szerint kezdetben Flóra például csak magyarul vagy németül tudott írni, csupán 1867-től vetette papírra mostohalányainak szóló sorait angolul.)

Samuel Baker tehát halasztgatta a hazatérést, helyette egy nílusi expedíció tervét fontolgatta, szerette volna megtalálni a folyó forrásait. Tudjuk, sokak vágya volt ez: „Caput Nili querere”. Bár ez a mondás az ókori Rómában annyit jelentett, hogy az illető valami kivihetetlen dologra törekszik.

Mégis, Baker nekivágott, ahogy a Nílus rejtélye című könyvében írta: „…oldalamon állt valaki, (…) egy erős asszony, aki odaadásával úgy határozott, hogy minden veszélyt megoszt velem, és lépésről lépésre követni fog a vad életmód rögös ösvényein.” Valóban így történt.

Sass Flóra portréja

Nem volt veszélytelen a vállalkozás: az expedíció utolsó tizenhárom hónapjában, 1863 februárjától 1864 márciusáig a Baker házaspár súlyos megpróbáltatásokat élt át. Különösen Flórát viselte meg az út: heteken át lázas volt, orvos nélkül, válságos állapotban. Elgyötörten bár, de az expedíció végül megérkezett az Albert-tóhoz, amit Samuel Baker a királynő férjéről nevezett el, és amit akkoriban a Viktória-tóval együtt a Nílus két szülőjének tartottak.

A házaspár egyszeriben világhírű lett, felfedezésük értékéből semmit sem von le a tény, hogy még 2005-ben is indult egy expedíció, felderítendő a világ leghosszabb folyójának pontos forrásvidékét – vagyis a házaspár a forrást valójában nem találta meg. Elismerésképpen – Bakerék nevéhez fűződik a Murchison-vízesés felfedezése is – Viktória királynő főrangra emelte Bakert, aki minden alkalommal hangsúlyozta: abban, hogy birtokába jutott a nagy titoknak, a „mindig oldalamon álló asszonynak” oroszlánrésze volt.

Ennek ellenére a királynő személyesen nem óhajtott találkozni a házaspárral. A még a széklábakra is harisnyát húzó prűd Viktória – hitelt adva a szárnyra kelt pletykának, miszerint Flóra sokáig „rendezetlen kapcsolatban” élt a férfival, aki megmentette őt a rabszolgasorstól – sosem bocsátott meg.

előző oldal következő oldal 2 / 3