Nem az ember általi vadászat, hanem a klímaváltozás okozhatta a gyapjas orrszarvú kihalását

A populáció sokáig egészséges maradt

Dr, Nicholas Dussex társszerző elmondta: a teljes populáció mérete mellett annak változásait és a különböző aktív populációkon belüli beltenyészet mértékét is meg tudták becsülni.

„Azt találtuk, hogy miután egy 29 000 évvel ezelőtti hidegebb periódus kezdetén növekedés történt, a gyapjas orrszarvúk populációja állandó maradt, és ekkoriban a beltenyészet mértéke alacsony volt” – mondta el Dussex.

A kutatók kiemelték: a stabilitás azután is kitartott, hogy az ember megjelent Szibériában, ami ellentmond az általuk előidézett populációcsökkenés feltételezésének.

Lord hozzátette: „Éppen ez az érdekes: nem látunk populációcsökkenést a 29 000 évvel ezelőtti pontot követően. Az általunk vizsgált adatok csak 18 500 évvel ezelőttig tartanak, ami 4500 évvel a faj kihalása előtt van, tehát arra mutat, valamikor abban az intervallumban kellett megfogyatkozniuk.”

A DNS-adatok emellett több mutációra is fényt derítettek, amelyek a gyapjas orrszarvúk túlélését segíthették a jégkorszaki Szibériában – és amelyeknek talán később kihalásukban is szerepe volt.

Az egyik ilyen mutáció, egy, a bőrben található hőmérsékleti receptor, a gyapjas mamutokban is jelen volt. Az ilyen adaptációk azt sugallják, a rendkívül hideg északkelet-szibériai időhöz szokott állatok egyedszámának nagymértékű csökkenéséhez egy ideiglenes felmelegedés, az úgynevezett Bølling-Allerød interstadiális periódus vezethetett. Ennek ideje egybeesik kihalásuk becsült idejével a legutóbbi jégkorszak vége felé.

„Egyre távolodunk attól a nézettől, hogy az emberek azonnal elfoglaltak mindent, amint megjelentek egy adott térségben, ehelyett pedig fényt vetünk a klíma szerepére” – mondta Lord. „Habár nem zárhatjuk ki az emberek szerepét, szerintünk a gyapjas orrszarvú kihalásához sokkal több köze volt a klímának.”

A kutatók azt remélik, lesz alkalmuk a kérdéses 4500 éves intervallumból származó gyapjasorrszarvú-maradványok vizsgálatára is. „Most több genomszekvenciát szeretnénk kinyerni olyan orrszarvúkból, amelyek 18 000 és 14 000 év közöttiek” – mondta Dalén. „Egy ponton a populációnak mindenképpen csökkennie kell.”

A kutatók a gyapjas orrszarvú mellett további, a hideghez adaptált megafauna-fajokat is vizsgálnak abban a tekintetben, hogy milyen további hatásokkal volt az instabil, melegedő klíma. „Tudjuk, hogy a klíma sokat változott, a kérdés azonban az: mennyire volt ez hatással a különféle állatfajokra, és mi volt e hatásokban a közös?” – mondta Dalén.

A kutatók tanulmánya a Current Biology című szaklapban jelent meg.

1. Korábban az ember volt a gyanúsított
2. A populáció sokáig egészséges maradt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
• Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
• Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
• Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
• Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
• Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
• A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását