2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Önmaguk árnyékai voltak az utolsó gyapjas mamutok

2020. február 24. 12:50 MTI

Genetikai hibáktól szenvedtek az utolsó gyapjas mamutok a jeges-tengeri Vrangel-szigeten egy új kutatás szerint. A szigeten mintegy 4000 éve elpusztult állatok voltak valószínűleg a faj utolsó képviselői a világon. Egy nemzetközi kutatócsoportnak a Genome Biology and Evolution című szaklapban megjelent kutatása szerint ezek a gyapjas mamutok (Mammuthus primigenius) sokféle genetikai hibától szenvedtek, melyek többek között szaporodási képességüket és szaglásukat is károsították.

Vincent Lynch, a New York államban lévő Buffalói Egyetem tudósa és munkatársai összehasonlították az Oroszországhoz tartozó Vrangel-szigeten feltárt mamutmaradványok örökítőanyagát három ázsiai elefántéval és két idősebb mamutéval, melyek akkor éltek, amikor a populációjuk még jóval nagyobb volt.

Ebből az összehasonlításból azonosították a Vrangel-szigeti mamutok DNS-ének genetikai mutációi.

"Mindig történnek ilyen mutációk, hogy károsak-e, nem olvasható ki egy összehasonlításból" - mondta Alexander Dammermann, a Bécsi Egyetem Max Perutz Laboratóriumának és a Bécsi Orvosi Egyetemnek munkatársa.

Dammermann a HYLS1 nevű gén szakértője. Ennek a génnek a mutációival függ össze embereknél a Hydrolethalus-szindróma, mely több szövetben fejlődési zavart okoz.

Sejtmodellek segítségével vizsgálták meg a kutatók, hogy a talált mutációk valóban káros hatással voltak-e az állatokra. Szintetizálták a mutálódott géneket, és elefántoktól, békáktól és emberektől származó sejtkultúrákba ültették be őket.

Így tesztelték, hogy a megváltoztatott gének normálisan működnek-e és az általuk irányított folyamatokból származó proteinek a szokásos módon lépnek-e interakcióba a sejtfolyamatok során más génekkel vagy molekulákkal.

A HYLS1 gén mellett további mutáns géneket vizsgáltak, melyek fontos szerepeket töltenek be többek között a neurológiai fejlődésben, a hímek termékenységében és a szaglásban.

A vizsgálatból kiderült, hogy a mutációk egy sor hibát okoznak. Lynch szerint például az, hogy a Vrangel-szigeti mamutok elveszítették szaglásukat, oda vezethetett, hogy nem voltak képesek felismerni az ehető növényeket.

A rendellenesség miatt populációjuk nagyon gyorsan néhány száz egyedre csökkent. Emiatt a genetikai sokszínűség is csökkent és belterjesség alakult ki, ami korlátozta a fajnak azt a képességét, hogy elhárítsa a káros genetikai mutációk kialakulását.

"Ez a veszély fennáll minden faj esetében, melyeket ma a kihalás fenyeget: ha populációjuk túl kicsi lesz, náluk is káros mutációk jöhetnek létre, melyek kipusztulásukhoz vezethetnek" - mondta Lynch.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Mamut- és pézsmatulok-csontok „kiállítása” a Vrangel-szigeten 2014-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár