Nagy Sándortól Polgár Juditig: kilenc ember, aki már kamaszként világraszóló teljesítményt nyújtott

Nagy Sándor (III. Alexandrosz makedón király) (Kr. e. 353–326)

A széles körben ünnepelt világhódító makedón uralkodó rendkívül korán, 33 éves korában hunyt el rejtélyes körülmények közt, a neki jutott rövid idő alatt azonban kétségkívül a világtörténelem legnagyobb alakjai közé írta be magát.

Már 12 vagy 13 éves korában felkeltette a pellai udvar érdeklődését azzal, hogy – egy apjával, II. Philipposz makedón királlyal kötött fogadást megnyerve – megszelídítette a betörhetetlennek tartott lovat, Bukephaloszt, aki aztán hűséges csatalovaként szolgálta csaknem élete végéig.

Alexandrosz természetesen nyilvánvaló előnyökkel is indult az életben – a puszta tény mellett, hogy ő volt a makedón trónörökös, a legkiválóbb taníttatásban is részesült: maga Arisztotelész oktatta a tudományokra, és keltette fel benne az irodalom, az orvostudomány, a filozófia és a képzőművészet iránti érdeklődést is.

Már igen fiatal korában többször előfordult, hogy apja helyett kormányozta a királyságot, amíg Philipposz hadjáraton volt, de egyúttal már kamaszkorában bizonyította képességeit a csatamezőn is. Mire húszévesen megörökölte a trónt meggyilkolt apjától, az ifjú már a korabeli uralkodói ideál minden tulajdonságáról tanúbizonyságot tett.

Jeanne d'Arc (1412–1431)

Az „orléans-i szűz” 19 éves volt, amikor máglyán elégették, miután a százéves háború egyik legnagyobb meglepetését okozó hadjárata élére állt. A későbbi Szent Johanna által – elmondása szerint isteni sugallatra – vezetett diadalmenet új életet lehelt a francia nemességbe, és sikeresen kiszorította az angolokat franciaországi területeik nagy részéből.

Ellenségei azonban elfogták és boszorkánysággal vádolták meg, részben azért, mert férfi ruhát viselt a harcmezőn, részben pedig azért, mert fiatal lányként kimondottan „hajlamosnak” tartották az ördöggel való cimborálásra.

Jeanne d'Arc fiatalon elszenvedett mártírhalála a második világháborúban újra fontos szimbólummá tette őt, érdekes módon mind a németekkel kollaborálók, mind a francia ellenállás köreiben: előbbiek az angolok áldozataként látták őt, míg utóbbiak a megszállók elleni küzdelem vértanújaként.

1. Nagy Sándor (III. Alexandrosz makedón király) (Kr. e. 353–326)
2. Wolfgang Amadeus Mozart (1756–1791)
3. Mary Shelley (1797–1851)
4. Srínivásza Rámánudzsan (1887–1920)
5. Tracy Austin (1962–)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait