Miért tartották a sellőket gyönyörű, ám gyilkos csábító lényeknek a középkorban?
2020. április 7. 14:01 Múlt-kor
Korábban
Többször látták őket
A hableányok ugyanakkor nem csupán a mitológia ködébe vesző élőlényekként tűntek fel az elmúlt évszázadokban, hanem számos alkalommal vélték őket látni is. Kolumbusz feljegyzése szerint például 1493-ban Hispaniola partjainál hajózva három női alakot fedezett fel a tengerben, akik „kiemelkedtek a vízből, de korántsem voltak olyan szépségesek, mint ahogy ábrázolják őket”.
Néhány évszázaddal korábban, egészen pontosan 1167-ben Ralph of Coggeshall angol krónikás számolt be arról, hogy Suffolk mellett egy mezítelen, szőrrel borított, vadember akadt a halászok hálójába. A furcsa lényt az orfordi várba hurcolták, ahol a kínzások ellenére sem szólalt meg semmilyen emberi nyelven. Hat hónapon át tartó fogsága alatt csupán halat volt hajlandó enni. Végül megszökött és úgy vélik, visszatért az óceánba. A későbbi beszámolók férfi sellőként írták le a különös lényt, akit egy szobrász a helyi keresztelőkútra is ráfaragott. Később több mint húsz kútra került rá a lény ábrázolása Suffolk és Norfolk környékén.
Számos elmélet létezik, amelyek a sellők legendáit próbálja értelmezni. Sokan gondolják úgy, hogy Kolumbusz és társai, valamint az eltelt évszázadok fantáziadús tengerészei hableányok helyett lamantinokat vagy dugongokat láthattak a vizekben. A mitológiai lények mítoszai elsősorban azokon a területeken erősödtek meg, ahol a mindennapi élet nagyban függött a tengerektől, így hableányok is menthetetlenül összekapcsolódtak a tengerészeti babonákkal. Egy hajó elsüllyedéséért, egy szörnyű viharért vagy egy halászcsónak megfenekléséért Isten hibáztatása helyett könnyebb volt felelőssé tenni egy ármányos lényt, aki az emberek életére tör.
A középkori kultúrában, ahol egy nő szépsége gyakran jelentett egyet a rossz szándékkal és az ördögi karakterrel, ami által erkölcstelen tettekre sarkallja a férfit, könnyű látni, miként társult a hableány alakjához a hiúság és a csábítás. Idővel a gonosz vonal kikopott a sellőkkel kapcsolatos gondolkodásmódunkból, ám a rajzfilmek kedves szereplőjévé váló lények népszerűsége vajmi keveset vesztett: manapság több mint 130 köztéri szobor látható, amely a feslettség egykori szimbólumait ábrázolja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.