Megrendezte saját halálát a középkori apáca, hogy megszökhessen a kolostorból

A Yorki Egyetem középkorászai a yorki érsekek üzleti tevékenységeinek feljegyzéseit böngészték 1304 és 1405 közötti időkből, amikor a 16 vaskos köteg egyikében különleges, lapszéli megjegyzésre bukkantak. A latinul írt szöveg szerint a 14. században élt egy apáca, bizonyos Leeds-i Johanna, aki egy „hamis holttest” segítségével eljátszotta a saját halálát. Mégpedig azért, hogy megszökhessen a zárdából, valamint hogy – a korabeli feljegyzés szerint – „az érzéki vágyak útjára” léphessen és azokat hajszolhassa, írta a The Guardian.

A margóra írt feljegyzés nem csupán az „istentelen” tettet írta le, hanem figyelmeztette is Johannát, „a yorki St. Clement zárda egykori apácáját, hogy térjen vissza otthonába”. Feltehetőleg William Melton érsek (vagy az ő utasítására az egyik munkatársa) írhatta a szöveget a keltezés szerint 1318-ban. A kis iromány leginkább azért készült, hogy így értesítse Beverley dékánját a „botrányos pletykáról”, miszerint Johanna bencés apáca „pimaszul elhajította a hit illemét és nemének szemérmét”.

Így folytatja: „gonosz elméjével testi nyavalyát szimulált, halottnak tettette magát, nem féltve lelke egészségét, és számos bűntársa és gonosztevő segítségével előre megfontolt rosszakarattal készített egy áltestet, amely hasonlatos volt önnön magára, csak azért, hogy félrevezesse az odaadó hívőket, és nem szégyenkezett avégett, hogy szent földbe temessék”.

Miután megjátszotta saját halálát „ravasz, aljas módon… hátat fordított a tisztességnek és a hit jóságának, a szemérmetlenség által megrontva tiszteletlenségbe vonta magát és élete züllött ösvényét gőgösen az érzéki vágyak útjára léptette, távol a szegénységtől és az engedelmességtől, és megszegve esküjét félredobta a hit szokásait, és most szabadon csatangol hírhedt veszedelembe sodorva lelkét és skandalumba egész rendjét”.

Sarah Rees Jones, a projekt vezetője Johanna szökésének történetét rendkívülinek nevezte, és egy Monty Python-szkeccshez hasonlította. Az írás arról már nem regél, hogy vajon a szökött apáca visszatért-e valaha a kolostorba. „Elég bosszantó, hogy nem tudjuk az esemény végső kimenetelét. Egyébként meglehetősen sok szerzetesről és apácáról tudunk, akik elhagyták rendházukat, ám sajnos kevés esetben tudjuk a teljes részleteket, vagy hogy mi lett a történet vége” – tette hozzá.

A York Megye Históriája arról számol be például, hogy 1301-ben a St. Clement zárdában egy Cecily nevű apáca találkozott „bizonyos férfiakkal” a kapuknál, ahol „másik köntöst öltve ellovagolt velük Darlington felé, ahol Gregory de Thornton várt rá, és ővele három vagy több évet élt együtt”.

Egy-egy hétköznapi apácáról – bármekkora botrányt is okozott rendjének – viszonylag kevés információ áll a kutatók rendelkezésére. Egészen más a helyzet, ha egy királyi sarjról van szó. A Múlt-kor 2017. nyári számában írtunk Árpád-házi Boldog Erzsébetről, aki kolostorban tengette mindennapjait, ám a 13. század végén egy diplomáciai látogatás során Szerbiába kellett utaznia. Geórgiosz Pakhümerész bizánci történetíró szerint Milutyin István későbbi szerb király (1282 és 1321) „a magyar király leányát [Erzsébetet], amikor Szerbiában tartózkodott, jóllehet az apácafátyolt is felöltötte, parázna módon magáévá tette.” A gyors szerelemből végül nem lett semmi, nem úgy néhány évvel később, amikor IV. (Kun) László nagyon szerette volna családtagjai között tudni Záviš von Falkenstein lovagot, így 1288 tavaszán, egy éjjel csapatot vezetett a margitszigeti kolostor ellen, feltörték az épület ajtóit, és Erzsébetet elragadták a kolostorból, és hozzá is adták a lovaghoz. Lodomér esztergomi érsek szerint a történet nem teljesen így zajlott, szerinte az ötlet nem a király fejéből, hanem a nővéréből, Erzsébetéből pattant ki, aki kéjvágytól vezetve vette rá az öccsét, hogy szöktesse meg őt a kolostorból.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2017

• Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
• Szinyei Merse Pál: Majális
• Szacsal, Nopcsa-kastély
• Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
• A Közel-Kelet amazonjai 
• Cornelia, a Gracchusok anyja
• Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
• Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora