Ki volt valójában Mária Magdolna?

Az Újszövetség könyveiben számos olyan asszonyról olvashatunk, aki a Mária nevet viseli. A legismertebb közülük minden bizonnyal Jézus édesanyja, Szűz Mária volt, de rajta kívül még két másik Mária is központi szerepet játszik az evangéliumok bizonyos epizódjaiban. Egyikük, a betániai Mária, aki János elbeszélése szerint a Jézus által feltámasztott Lázár testvére volt, figyelmesen hallgatta a Megváltó tanításait és egy alkalommal drága nárdus olajjal mosta meg Jézus lábát.

A másik számunkra érdekes asszony, a Magdalából (egy, a Galileai-tenger partján fekvő ókori kisváros) származó Mária – akinek nevét aztán Mária Magdolnaként őrizte meg az utókor. Ő az, aki Szűz Mária oldalán áll a keresztrefeszítés során és aki később felfedezi, hogy Jézus teste eltűnt a barlangból, majd – miután elsőként találkozik a feltámadott Krisztussal – értesíti a tanítványokat mesterük visszatéréséről. Ugyancsak feljegyezték róla, hogy Jézus egyszer hét ördögöt űzött ki belőle.

Lukács evangéliumában feltűnik továbbá egy névtelen „bűnös asszony”, aki a farizeus Simon házában saját könnyeivel megmosta, hajával megtörölte, majd kenettel megkente az ott vendégeskedő Jézus lábát, akitől aztán bűnbocsánatot nyert.

Tulajdonképpen ezt a három, egymással eredetileg nem azonos nőalakot egyesítette Nagy Szent Gergely pápa 591-ben elmondott homíliájában. A kora középkor talán legnagyobb tekintélyű pápájának bibliamagyarázatának eredményeképpen Mária Magdolna alakja évszázadokra összekapcsolódott a bűnnel és a bűnbánattal, amelynek gyökerét a középkori gondolkodók a szexualitásban azonosították. Így született meg a prostituált Mária Magdolna története, aki Jézus tanításai hatására megbánta bűneit és ő maga is Krisztus követője, sőt tanainak hirdetőjévé vált.

Legismertebb legendáját a 13. századi genovai érsek, Jacobus de Voragine híres gyűjteményében, a Legenda Aureában találkozhatunk. Ebben már egyértelműen azt olvashatjuk, hogy Mária Magdolna szexuális bűnt követett el. A legenda szerint, miután megváltást nyert, Mária Marseilles városába került, ahol megtérítette a helyi uralkodó családját, közreműködött a királyné gyermekének megszületése során és feltámasztotta az anyát, aki életét vesztette a szülés közben. Mária ezután harminc évig elvonultan élt a vadonban, mielőtt az angyalok a mennyországba vitték volna.

A „bukott nőből” hittérítővé, majd remetévé, végül pedig szentté váló asszony nem véletlenül vált a középkor egyik legnépszerűbb szentjévé. Története hidat kovácsolt a korszak nőképének két ellentétes pólusa – a tökéletességet megtestesítő Szűz Mária és az „eredendő bűnt az emberiségre hozó”, „tökéletlen” és a „szexuális vágyait kordában tartani nem tudó nő” képe – közé. Mária Magdolnát így „élő példaként” állíthatta az egyház akár a legnagyobb megvetésben élő prostituáltak elé is.

Mária Magdolna történetének középkori interpretációja – elsősorban a mögötte álló, nőkről vallott nézetek miatt – ma már érthető okokból korántsem olyan vonzó mint egykor. Alakja azonban napjainkban is sokakat megihlet. Az idén tavasszal megjelent Mária Magdolna című amerikai film például már nem a bűnbánó asszony, hanem sokkal inkább a Jézus és tanítványai körében meghatározó szerepet játsző nő alakjára helyezte a hangsúlyt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére