Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására

Részlet a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című epizódból (Wikipédia / Kecskemétfilm /CC. BY-SA 4.0)

A tizenhárom új epizód kiválasztását Jankovics Marcell és Mikulás Ferenc kezdték meg, később bekapcsolódott a munkába Tóth Gábor néprajzkutató is. Az időközben elhunyt Jankovics Marcell helyére Csákovics Lajos lépett, aki a Toldi-sorozatban társrendezőként dolgozott együtt Jankovics Marcellal.

A sorozatrendező további forgatókönyvírókat, rendezőket vont be a munkába, így az új epizódokban közreműködik még Bogyó Péter, Király Krisztián és Maticska Zsolt is.

A forgatókönyvek mellett elkészültek a hangfelvételek is számos színművész közreműködésével. A munkát a Nemzeti Filmintézet és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A új Magyar népmesékkel várhatóan 2025-ben találkozhatnak a nézők a televízióban.

Csákovics Lajos elmondta, a készülő részekkel visszatérnek az első két-három évad egyszerűbb stílusához, mert később egyre díszesebb lett a látvány. Ezúttal némileg puritánabb látványvilágra törekedtek, „de hangulatában mindenképpen hozni fogja azt a klasszikust, ami miatt mindenki szereti a Magyar népmesék sorozatot” – fogalmazott.

A 2020 októberében hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék rajzfilmsorozat összesen 100 epizódja a kecskeméti rajzfilmstúdióban készült 1976 és 2011 között.

A filmsorozat ötletadója és producere Mikulás Ferenc volt, a vizuális koncepciót Jankovics Marcell alkotta meg. A változatosság érdekében számos alkotó vett részt a munkában, a sorozat vezető rendezői Jankovics Marcell mellett Horváth Mária és Nagy Lajos voltak. A zenei aláfestést - népdalok felhasználásával - a Kaláka együttes teremtette meg. A történetek népi mesemondók és neves színészek hangján szólaltak meg, de leginkább Szabó Gyula orgánuma fonódott össze a Magyar népmesékkel.

Mint írják, a sorozaton generációk nőttek fel, „nemcsak értéket mentett, de korszerű formában közvetíti a magyar kultúrát Magyarországon és külföldön”.

Szeptemberben népmese-vetítéseket szerveztek a partiumi Nagyváradon és Margittán, Túrkevén, Mikepércsen és a Hungarikumok Napja alkalmából a Magyar Vadászati Múzeumban, kiállítás nyitottak a sorozat képeiből Berettyóújfaluban és Mesés kompetenciák címmel kurzust szerveztek a kecskeméti Neumann János Egyetemen.

A közlemény szerint a Kecskemétfilm stúdióban közben befejezéséhez közeledik a Cigánymesék sorozat, hiszen az utolsó epizódjain dolgoznak a 3D csapat munkatársai, és már készítik elő Lázár Ervin ismert regénye alapján A Négyszögletű Kerek Erdő sorozat folytatását, amelynek első négy epizódja már korábban elkészült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek