Megoldódott a baljós próféciákat tartalmazó 4000 éves agyagtáblák rejtélye

2024. augusztus 22. 16:05 Múlt-kor

Andrew George, a Londoni Egyetem professzora és Junko Taniguchi független kutató áldozatos munkáját siker koronázta, és felfedezéseik a legrégebbi, holdfogyatkozásokhoz kapcsolódó ómengyűjteményt rejtik.

A kép illusztráció. Agyatábla Tell Hermalból (Wikipédia / Osama Shukir Muhammed Amin / CC BY-SA 4.0)

Korábban

Lehetséges, hogy a Húsvét-sziget őslakói teljesen önálló írásrendszert hoztak létre
A világ két legnagyobb korai civilizációját kötötték össze egykor Kelet-Irán titokzatos városai
Illegálisan kicsempészett ősi kőtáblát adott vissza Iraknak Olaszország

Az ókori babilóniaiak számára az asztrológia komoly tudománynak számított és a hatékony államvezetés elengedhetetlen eszköze volt.

Úgy hitték, hogy szeszélyes isteneik kódolt jeleket helyeztek el az égbolton, amelyek egyaránt megjósolták a királyok, családjaik és az általuk uralt birodalom szinte elkerülhetetlen sorsát.

A holdfogyatkozások egyike volt azoknak az asztrológiai eseményeknek, amelyeket a babilóniai királyok tanácsadói szorosan figyelemmel kísértek.

Idővel azonban ezen bölcsek kidolgoztak egyfajta útmutató kézikönyvet. Ékírással agyagtáblákra rögzítették ezt a felbecsülhetetlen értékű tudást.

A jámbor uralkodók így már nagyobb eséllyel fékezhették meg a balszerencsés eseményeket, volt idejük felkészülni a különböző természeti csapásokra. Ennek leghatásosabb módja egy orákulummal való konzultáció volt, akik állatok beléből való jóslás után többféle rituálé elvégzését ajánlhatták.

A négy táblát az ABC kezdőbetűivel jelölték, az A és D táblák valószínűleg Hammurapi és fia uralkodásának ideje alatt készültek, míg a B és C táblák valamivel korábbiak.

A táblák összesen 61 óment tartalmaznak, a következő formában: ha X égi jelenség látható, akkor azt egy Y esemény fogja követni. A jövendölések szinte kivétel nélkül rossz hírekkel szolgáltak, bár némelyikük Babilon ellenségeinek pusztulását jelezte előre.

A leggyakoribbak azonban mégis a birodalmat érintő zord időjárásról, özönvízről és éhínségről, valamint drasztikus népességcsökkenésről, polgárháborús viszonyokról és teljes káoszról írtak.

A legkétségbeejtőbb azonban valószínűleg az a jövőkép, amely arra figyelmeztetett, hogy: „a szülők ezüstért adják majd el saját gyermekeiket”.