Léteztek-e valójában az ókori mítoszok harcosnői, az amazonok?

Lehetséges jelöltek a valóságból

Amíg a történetírók megelégedtek azzal, hogy az amazonok egy távoli aranykorban léteztek, földrajzi elhelyezkedésük nem volt fontos. A kevés korai utalás alapján különböző mítoszváltozatok egyaránt tették hazájukat északra, Trákiába (a mai Bulgária területén), illetve délre, Észak-Afrikába is.

Az amazonok képi, illetve szobrászati ábrázolásai hűen tükrözik ezt a bizonytalanságot: gyakran keverednek ruházatukban, illetve fegyverzetükben a perzsa, trák, szkíta és anatóliai elemek. Ennek mondanivalója nem az volt, hogy az amazonok pontos származási helyét meghatározza, hanem hogy kifejezze, hogy mennyire távoli, más és idegen emberek ők. Hazájuk mindig máshol, de egyöntetűen a görögök által ismert világ perifériáján helyezkedett el.

A Pentheszileia vezette amazonok és az Akhilleusz vezette mürmidónok harca egy 13. századi ábrázoláson

A személy, aki mindezt megváltoztatta, Halikarnasszoszi Hérodotosz volt, akit ma is a történetírás atyjának tekintünk. Történelem című művében – amely főként a görög–perzsa háborúkkal foglalkozik – több alkalommal is egészen messzire kalandozva magyarázza a különféle idegen kultúrákat, mint például az egyiptomiakat vagy a szkítákat. Az egyik ilyen alkalommal használja fel az amazonok mítoszát arra, hogy egy számára bizarr kultúra, a Fekete-tengertől északra élő „szauromaták” létét megmagyarázza (e nép nem tévesztendő össze a későbbi szarmatákkal, az ókori szerzők is gondosan megkülönböztették a kettőt – bár tény, hogy a szauromaták részévé váltak a szarmatáknak nevezett népcsoportnak, egyenesági származásról nem beszélhetünk a korábbi, kisebb, és a későbbi, jóval nagyobb nép között).

Hérodotosz szerint az amazonokat a Fekete-tenger déli partján, a Thermodón folyó (mai nevén Terme, Törökországban) mentén egy görög sereg legyőzte. A foglyok a tengeren való szállítás közben azonban fellázadtak, és megölték fogva tartóikat, majd a szkíták földje felé vették az irányt, az Azovi-tenger partvidékén. Itt aztán a szkíták ellen háborúztak. Egy alkalommal, amikor a szkíták fiatal férfiakat küldtek ellenük, hogy a háziasszonyi létbe kényszerítsék őket, a művelet visszafelé sült el: a szkíta férfiak ellovagoltak az amazonokkal keletre, a Don folyón túlra, ahol aztán új néppé, a szauromatákká alakultak.

Thalesztrisz amazon királynő portréja egy 18. század végi brit könyvben

„A szauromata nők lovon járnak vadászni férjeikkel és azok nélkül. Háborúba mennek és férfiakkal egyenlő ruhát viselnek. Egy lány sem megy közülük férjhez, mielőtt egy ellenséget meg ne ölt volna, s némelyikük vénségéig nem tud férjet kapni, mert nem tett eleget ennek a törvénynek.”

Habár itt valójában inkább a nemek közötti egyenlőségről, nem pedig a görögök által ismert hagyományos szerepek felcserélődéséről volt szó, ez a felállás már éppen elég bizarr volt Hérodotosz számára ahhoz, hogy az amazonokhoz nyúljon magyarázatért. A cél tehát nem az volt, hogy az amazonokat elhelyezze a történelemben, hanem hogy egy hozzájuk hasonlóan női harcosokkal bíró társadalomra magyarázatot találjon.

Ezzel azonban Hérodotosz új hagyományt hozott létre, amely végigkísérte az ókor történetírását egészen a római időkbe is: az amazonok történelmi népként való kezelését. A későbbi évszázadok, különösen az újkor történészei már jóval kételkedőbben álltak hozzá az amazonok létéhez, ehhez azonban sokszor a nők egyfajta zsigeri lenézésére, nem pedig észérvekre hagyatkoztak.

1. A mítoszok
2. Lehetséges jelöltek a valóságból
3. A nőgyűlölő és a feminista tradíció
4. Régészeti leletek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek