Lány lehetett „a Gran Dolina-i fiú”, akit kannibálok öltek meg 800 000 éve

Új elemzés

A gyermek a Homo antecessor homininfajhoz tartozott, amely az 1,2 millió és 800 000 évvel ezelőtt közötti időszakban élt Európában. Az észak-spanyolországi Atapuerca-hegységben található Gran Dolina barlangban 1994-ben felfedezett fajt főként csont- és fogtöredékekből ismerjük, ami nehézségeket okoz a faj egyedeinek nemének megállapításában.

A tudósok nemrég kipróbáltak egy új technikát, amelynek segítségével más korai emberfajok esetében sikeresen meg tudták állapítani egyedek nemét. A Gran Dolinában talált két különböző egyedtől, a „H1” és „H3” jelűektől származó fogakat vetettek vizsgálat alá. A „H1” egyén volt az, amelynek maradványai a faj meghatározásaként szolgáltak, körülbelül 13 éves volt halálakor, és régóta hímneműnek tartották. A „H3” egyed – „a Gran Dolina-i fiú” – 11 évesen veszthette életét, és szintén hímneműként könyvelték el korábban.

A fogak felépítésének mikroszkópos elemzése olyan variációkat mutatott ki a két egyén fogai között, amelyeket a kutatók a szexuális dimorfizmusnak (nemi kétalakúságnak) tudtak be – azaz különböznek a hím- és nőnemű egyedek között. Az emberek és más homininok fogazatának összehasonlításával a tudósok arra jutottak, hogy a „H1” egyén valóban hím lehetett, a „H3” azonban valószínűleg nőnemű.

A csontozat egyes alakvariánsai, mint például a medencecsont alakja, a szemöldökcsont mérete, valamint a csont vastagsága az izmok tapadási pontjainál szintén támpontot adhatnak az adott egyén nemét illetően, ez azonban csak a kifejlett egyedekre igaz – a Gran Dolinánál talált, több tucat egyéntől származó csontmaradvány azonban jórészt a serdülőkor előtt álló gyermekekhez tartozik. Mindemellett a barlangban talált csontok rendkívül töredezettek, az eszközös feldolgozás nyomai azt valószínűsítik, hogy kannibalizmus áldozatai lettek.

A fogak azonban gyakran igen jó állapotban megmaradnak még az ennyire ősi régészeti lelőhelyeken is. Más kutatócsoportok korábban már szemfogak alapján 92,3%-os pontossággal megállapították egyes egyedek nemét a horvátországi Krapinánál talált neandervölgyi maradványok esetében, valamint korábbi homininfajok egyedeiben a Gran Dolinához közeli Sima de los Huesos (azaz „Csontgödör”) lelőhelyen, szintén az Atapuerca-hegységben.

A fogkoronák hat éves korra fejlődnek ki teljesen, és mivel a nagyobb gyermekek már legalább részben felnőttkori fogaikkal rendelkeznek, ezek vizsgálata „különösen hasznos tud lenni a paleoantropológiában a fiatal egyedek nemének megállapításában” – írták a kutatók a Journal of Anthropological Sciences című tudományos folyóiratban március 10-én megjelent tanulmányukban.

1. Új elemzés
2. A fogakban az igazság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán