2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Nem az őse, hanem a közeli rokona volt a mai embernek a Homo antecessor

2020. április 13. 12:05 Múlt-kor

Egy nemrégiben elvégzett fehérjeanalízis eredményei alapján valószínűsíthető, hogy a kannibalizmusra is hajlamos Homo antecessort rokoni szálak fűzték a neandervölgyi emberhez és a Homo sapienshez is.

A Spanyolország északi részén található Atapuerca-hegységben kutató archeológusok 1994-ben megkövült ősember maradványokra bukkantak. A leletek tüzetes vizsgálata során kiderült, hogy a csontokat felvágták, feltörték, feltehetően azért, hogy a bennük lévő csontvelőhöz hozzáférjenek. A csontok „gazdái” feltehetőleg kannibalizmus áldozataivá váltak.

A 800 ezer éves maradványok legnagyobb része, amely legalább hat alany csontvázának részeiből tevődött össze, egy a kutatók számára addig ismeretlen hominida alfajról árulkodott. A csontok formái alapján a szakértők némi hasonlóságot fedeztek fel a rejtélyes hominida és a Homo sapiens, illetve annak közeli rokonai, a neandervölgyi és a gyenyiszovai embere között.

Az ismeretlen hominidát a kutatók a latin „predecessor” (előd) szóból képezve Homo antecessornak, azaz ősnek nevezték el. Mivel a 800 ezer éves ősembermaradványok a legrégebbiek, amelyet Európában találtak, a szakemberek úgy gondolkodtak, hogy a Homo antecessor esetleg közös őse lehetett a neandervölgyi, a gyenyiszovai és a modern embernek is.

A Homo antecessor DNS-ének legutóbbi vizsgálata során azonban úgy tűnik, hogy a feltételezés nem állja meg a helyét.

Az erről szóló tanulmányt április 1-jén tették közre a Nature tudományos folyóiratban. A kutatók a 800 ezer éves Homo antecessor fogzománcában lévő fehérjék szekvenálása révén (amely a valaha vizsgált legrégebbi emberi genetikai anyag), a fehérjéket felhasználva fejtették meg a felépítésüket meghatározó genetikai kód egy részét.

A megkapott kódot összevetették más emberelődök fogzománcának tanulmányozása során nyert genetikai információkkal, amelyek eltérést mutattak.

A kutatás során megállapítást nyert, hogy az emberi evolúciómodell tekintetében, a Homo sapienstől, a neandervölgyi és a gyenyiszovai embertől eltérően a Homo antecessor a törzsfa egy másik ágán helyezkedik el. A kutatást végző csapat szerint a Homo antecessort nem a fenn említett fajok legutolsó közös őseként, hanem annak egy „testvérfajaként” kell meghatározni.

„Boldog vagyok, hogy a fehérjevizsgálatoknak köszönhetően kiderült, hogy a Homo antecessor valószínűleg közeli rokoni kapcsolatban volt a Homo sapiens, a neandervölgyiek, és a gyeniszovai ember közös ősével” – nyilatkozta José María Bermúdez de Castro, a tanulmány társszerzője, az Atapuerca ásatások helyettes vezetője.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár