A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története

Palesztina, a többször gazdát cserélt térség

A Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő Izrael lényegesen eltér környezetétől, akár népét, annak nyelvét, vagy vallását nézzük. A zsidó államot a bevándorlók országának is szokás nevezni, miután szerte a világból ide települő zsidók hozták létre azt a 20. század közepén. Az első zsidó állam azonban évezredekkel korábban, az i. e. 11. században, Saul uralkodása alatt jött létre, amikor a már évszázadok óta itt élő héber törzsek szövetsége királysággá alakult át.

Ebben nagy szerepe volt egy másik népnek, az i. e. 1200 körül Kánaánba érkező filiszteusoknak, akik később névadói lettek Palesztinának és akik állandó háborúskodásban álltak a zsidókkal - ez utóbbiak a szervezettebb államformában látták a sikeres harcok kulcsát. Az Égei-tenger felől érkező, tengeri népek közé tartozó filiszteusok Palesztina partvidékét szállták meg, egyik legjelentősebb városuk pedig a mai Gáza volt.

Az egységes királyság irányítója Saul után Dávid, majd Salamon volt, azonban uralkodását követően az állam két részre szakadt, az egymással is versengő északi Izraeli, illetve a déli Júdai Királyságra. A hanyatlás időszaka a nagy keleti birodalmak hódításaival folytatódott, majd i. e. 1. században a Római Birodalom vetette ki hálóját a térségre. A rómaiak bekebelezték, majd később provinciává szervezték a 2. században már Palesztina néven jegyzett térséget. Az idegen uralom ellen többször is felkelő zsidók lázadásait a birodalom rendfenntartói leverték, a konfliktusok következtében pedig megkezdődött az itt élők szétszóródása. Az elvándorlók helyét az arabok foglalták el, Palesztina pedig a 16. század elejétől az Oszmán Birodalom részévé vált.

Miután az Oszmán Birodalom az első világháború végén összeomlott, és seregei Mudrosz mellett letették a fegyvert, az antant szövetségesek hozzáláttak a szultanátus régóta tervezett felosztásához. Így történhetett, hogy Palesztina brit mandátumterületté vált, London pedig a térséggel együtt megörökölte annak számos problémáját is.

1. Palesztina, a többször gazdát cserélt térség
2. A politikai cionizmus és a Balfour-nyilatkozat
3. Izrael Állam létrejötte – megbékélés helyett feszültségek
4. Háború(k) és béke – a megoldás várat magára
5. Békekísérletek a 1990-es években – harcok az ezredforduló után  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén