2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Igaz lehet Johanna középkori nőpápa legendája

2018. szeptember 19. 17:24 Múlt-kor

A szóbeszéd szerint a katolikus egyház a mai napig rejtegeti egy női pápa létezésének bizonyítékait. A legenda szerint Johanna férfinak öltözve szerzetesnek állt, majd 855-ben, VIII. János néven pápává választották. Két éven át töltötte be ezt a titulust, mígnem egy nyilvános körmenet alkalmával gyermeket szült titkos szeretőjétől. A nőpápát a felbőszült tömeg agyonverte. Egy ezüst dénár legújabb elemzése arra engedett következtetni egy régészt, hogy a nő (vagy legalábbis Johannes Anglicus, amely néven „futhatott”) valóban létezhetett.

Az egyik leghíresebb középkori legenda szerint a katolikus egyháznak volt egyszer egy női pápája, mégpedig Johannes Anglicus személyében, aki VIII. János néven uralkodott a IX. század közepén. A történet szerint a lányt Johannának hívták, egy angol hittérítő lánya volt. Angliai János (latinul: Johannes Anglicus) néven szerzetesnek állt, hogy a hasonló hivatást követő szerelméhez közel lehessen, aki később elhagyta őt (mások szerint Athénban elhunyt). Az éleseszű Johanna egészen a pápai trónusig jutott. A különböző variációjú történet szerint a titkát ismerő titkára vagy inasa teherbe ejtette, és a 13. századi Martinus Polonus lengyel domonkos szerzetes feljegyzése szerint szerencsétlen módon éppen egy körmenet alatt szülte meg gyermekét a hívek nem kis megrökönyödésére. A tömeg állítólag halálra kövezte, vagy egyéb változatok szerint más módon végezték ki, de olyan forrás is van, amely szerint csak száműzték az asszonyt.

A róla szóló szóbeszéd a 10. században keletkezhetett, amikor sok pápa mögött római nemesi családok asszonyai álltak. Később a 13. században, majd a protestantizmus kibontakozásával párhuzamosan ismét elterjedt a botrányos legenda. Sok egyházkutató szerint egyértelműen a protestánsok próbálták meg ezzel a történettel gyengíteni a pápaság intézményét. Az első hivatalos cáfolat mégis egy kálvinista író, David Blondel nevéhez fűződik.

Azóta is rengeteg vita folyik arról, hogy létezett-e egyáltalán Johannes Anglicus néven is ismert pápa, és hogy vajon nő vagy férfi volt-e az illető. A IX. század közepének pápáival kapcsolatban számos kérdés merült fel az elmúlt évszázadok során, és elég zűrzavarosnak tűnt azon sötét évtizedek kibogozása. Például a pápák életrajzával foglalkozó Liber Pontificalis legrégebbi kiadásából teljesen hiányzik III. Benedek pápa, aki az elfogadott nézet szerint 855 és 858 között volt Szent Péter utódja, magyarázta a LiveScience-nek Michael Habicht, az ausztráliai Flinders Egyetem régésze.

„Johanna pápa” esetleges létezése számos vallási és történelmi rejtélyt is megoldhatna, azontúl hogy közben összezavarna mindent, ám egy jelentős érv lenne amellett, hogy a katolikus egyház már ne csupán férfiakat szentelhessen pappá. Habicht elmondta, néhány középkori érmén található szimbólumok alapján arra következtethetünk, hogy Johannes Anglicus nevű pápa valóban létezhetett, és Johanna legendájának lehetnek valóságos gyökerei.

„Kezdetben teljesen meg voltam róla győződve, hogy Johanna története pusztán fikció, ahogyan azonban egyre kiterjedtebb kutatást végeztünk, egyre kevéssé tűnt oly valószínűtlennek, hogy a történet mögött több is van” – mondta Habicht, aki a pápák temetkezési helyeit kutatja. Analizálni kezdte a Nyugat-Európában akkortájt használatban lévő ezüstérméket, a dénárokat, amelyek körülbelül akkora méretűek voltak, mint a ma már forgalomban nem használt egykori egyforintosok.

A kutató által megvizsgált dénárok azt a korban szokásos sémát követték, hogy az egyik oldalukon a frank császár arcképe volt verve – akinek a nevében kiadták az érmét –, a másikon pedig a pápa monogramja vagy bármilyen egyéb szimbóluma kapott helyet. Habicht arra az időszakra fókuszált, amikor az egyébként tényleg létező VIII. János pápa valóban uralkodott, vagyis 872 és 882 közé. Elmondta, hogy míg a legtöbb dénár valóban VIII. Jánoshoz köthető, az említett időintervallum korábbi szakaszában egy eltérő monogram is felbukkant.

Habár nem túl erős lábakon áll az érvelése, Habicht úgy véli, ezek az eltérő monogrammal ellátott dénárok Johannes Anglicusra, vagyis talán Johanna pápára utalhatnak. Számos történelmi forrás jegyzi meg, hogy a nőnemű János pápa 856 és 858 között uralkodott. Például Konrad Bothe krónikás arról számolt be, hogy Johannes pápa koronázta császárrá 856-ban II. Lajos (másképpen: Német Lajos) keleti frank királyt, miután bátyja, I. Lothár elhunyt 855-ben.

Habicht úgy véli, a IX. század közepi pápák így követték egymást: IV. Leó pápa (846-853), III. Benedek (853-855), Johannes Anglicus (856-858) és I. Miklós (858-867). Ez a hivatalos pápalistától annyiban tér el, hogy Leó pápa uralkodásának végéről elvett két évet, Benedeket előbbre hozta ennyivel és a kialakult űrbe helyezte a kétes eredetű Jánost. A kutató szerint ezek az érmék a korábbi tudományos irodalom szerint nem hamisítványok, külön kitért arra is, hogy manapság pedig már nem divat a hamisítás, már az éremgyűjtés hobbijának is leáldozott.

Habicht elmondta, tudja, hogy néhányan a felfedezését fogják használni arra, hogy bebizonyítsák, a kereszténység korábbi évszázadaiban nők is lehettek papok, míg mások teljesen el fogják utasítani a feltételezést is, hogy Johanna pápa valaha is élt. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy ha létezett is Johannes Anglicus nevű pápa, ebből még nem következik egyenesen, hogy nő is volt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vélhetően a Johannes Anglicus nevű pápa monogramjával és a frank császár szimbólumával ellátott ezüstdénár
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár