Filmjeivel új távlatokat nyitott az ember és a természet kapcsolatában David Attenborough
2022. május 8. 11:50 Múlt-kor
Korábban
Természetfilmek és tanúvallomás
Az Élet a Földön 1979-ben jelent meg, majd ezt követően teljesedett ki a sikerszéria, amelynek epizódjai a korabeli természetfilmezés szakmai csúcsát jelentették. Legismertebb alkotásai – mint az Élet a fagyban, A madarak élete, Az emlősök élete vagy Az élet megpróbáltatásai – úttörők voltak a természetfilmezés és az ismeretterjesztés történetében.
Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a legendás Dian Fossey is megengedte a stábnak, hogy lefilmezzék a kutatócsoport napi munkáját a hegyi gorillákkal. Az élet megpróbáltatásai elsőként jelenített meg olyan filmkockákat, amelyek bemutatják a gyilkos bálnák fókavadászati szokásait vagy a csimpánzok „kolobusz-hajszáit” (utóbbit magyarul zászlós farkú majomnak is nevezik).
Az egyre tapasztaltabb Attenborough egyszerre több projekten is tudott dolgozni, így a saját filmjei mellett egyre több narrációt (A természet világa és a BBC Vadvilág sorozata) vállalt. Következő nagy sikere A kék bolygó című sorozat, amely elsőként mutatott átfogó képet a vízalatti világ csodáiról.
A 2000-es évektől a dokumentumfilmjeinek és természettudományos sorozatainak hangsúlya a természetvédelem irányába tolódott el. A 2000-es Látlelet a Földről című sorozat már ennek az új hangnak volt az előfutára: az elmúlt 20 évben a főbb témák között elsősorban a globális felmelegedés, a túlnépesedés és a veszélyeztettet fajok szerepeltek.
Évtizedek munkájának tetőpontja a 2020-as évben, a Netflixen bemutatott Egy élet a bolygónkon című film, amely nem elsősorban amiatt vonul be a filmtörténelembe, mert először láttunk rozmárokat sziklákról lezuhanni, hanem Attenborough tanúvallomásáról, aki sok évtizeden keresztül megfigyelhette, ahogy az emberi tevékenység összezsugorítja az immár tőlünk függő növények és állatok élettereit. A kényes témákra – hogyan kell megváltoznunk, hogy élet maradjon a Földön – ugyan bizonyossággal ő sem válaszolhatott, de jelezte az utókornak: már az utolsó órában vagyunk.
Az Oxfordi Egyetemen Richard Ovenden (b.), Stephen Hawking (k.) és David Attenborough (j.) (Kép forrása: Wikipedia / John Cairns – The Bodleian Libraries / CC BY 4.0)
Attenborough ma is aktív, a visszavonulását firtató kérdésekre így válaszol: „Ha szenet bányászva keresném a kenyerem, nagyon örülnék, ha abbahagyhatnám. De én nem ezt az utat járom. Felfedezhetem a világot és mesés dolgokat látok. Szerencsés ember vagyok.”
2014-ben a Televisualnak adott interjújában kijelentette, hogyha ma lenne kezdő, szinte nem lenne esélye, hogy munkát kapjon: „Azért kaptam munkát, mert senki nem akart 1954-ben természettudományos műsorokat készíteni. Ha most felkerülne egy hirdetés, hogy egy lelkes fiatalt keresünk, aki a Serengeti oroszlánjait filmezné, akkor 5000 olyan jelentkező adná le pályázatát, akik legalább annyira képzettek, mint én.”
Valóban szerencsés ember, mert kvalitásait egy olyan ügy szolgálatába állíthatta, amely életpályájának kezdetén még „tabula rasa” volt. Kommunikációs és oktatói képességének köszönhetően korunk egyik legjobb műsorkészítőjeként tartjuk számon. Gyerekeket megszólító ismeretterjesztő tartalmakat patronál, nevét világszerte ismerik.
Amikor a National Geographic 2008-ban arról kérdezte, hogyan vált ennyire ismertté és elismertté, egy frappáns, de rövid választ adott: „Azért, mert örökké a munkámnak éltem és a közönség azt láthatta, hogy mindig újra felbukkanok.”
Munkáját az ENSZ idén áprilisban díjazta, a szervezet Környezetvédelmi Programja a Föld bajnoka címmel tüntette ki David Attenborough-t.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól 20:20
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt 17:05
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás 14:20
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál 13:20
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát 11:20
- Utópia helyett csak elviselhetetlen szenvedést hozott a Vörös Khmer uralma 09:50
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket 09:05
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először tegnap