Férje őrülete jelentette az embermentő Bajor Gizi végzetét

Miért ez a villa és miért Bajor Gizi?

Az eredetileg földszintes, neobarokk családi villát fivére, Beyer Rudolf vásárolta meg 1928-ban, de az igényes átalakítás már a művésznő – és Országh Béla építészmérnök – érdeme. Germán Tiborral 1933-ban költöztek ide, otthonuk a második világháború előtti időszak művészvilágának kedvelt találkozóhelyévé vált.

A hétköznapi embereket és a sajtót is foglalkoztatta, hogyan telik a közönségkedvenc nem mindennapi élete. A Film, Színház, Irodalom című folyóirat munkatársai az 1942. június 5-én megjelent lapszámban úgy emlékeznek meg a színésznő otthonában tett látogatásról, mintha a paradicsomba érkeztek volna: „A hollywoodi spanyol kastélyokhoz hasonló Pilsudszki-úti villa lángol a tűző júniusi napfényben, ahogyan benyitunk a »bástyakapun«.” Továbbá azt is hozzátették: „[…] ez a hely igazán hivatva van arra, hogy boldog emberek boldog otthona legyen.”

A vidám évek sem tartottak örökké, a háború viharos időszakában a villa menedékül szolgált üldözöttek, köztük zsidók számára is. Bajor Gizi mindent megtett, hogy védenceinek ne essék bántódása, többek között itt vészelte át Budapest ostromát Tamási Áron is.

Gobbi Hilda munkában, 1981 (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

Juszt László 1987 karácsonyán készített interjút Gobbi Hildával, amelyben a művésznő a következőképpen nyilatkozott: „Tébolyultan azt éreztem, hogy ez lehetetlen, hogy ezen az ágyon más aludjon.” Beszámolt arról is, hogy a gyászoló család – a saját lakrészt leszámítva – átengedte az épületet az új múzeumnak.

Ígéretét egy évvel később valóra váltotta: a színésznő egykori otthona, a Bajor Gizi Színészmúzeum 1952. február 12-én, egy keddi napon tárta ki kapuit a látogatók előtt. A Filmhíradó egy rövid összeállítást is készített Gobbi Hilda tárlatvezetéséről, ahol még azt is hallhatjuk, hogy a bakeliten Bajor Gizi is életre kel.

A már említett 1987-es interjúban Gobbi Hilda egy humoros történetet is megosztott: a házban élő NSZK nagykövet gyermeke a megnyitón egy virágcsokorral köszöntötte a színésznőt, miközben az aggódó német édesanya megkérdezte: „Nekünk mikor kell kimennünk? Mert, hogy ezt is elfoglalja, az biztos” – Gobbi erre tömören csak azt a választ adta, hogy „Igen”, és évekkel később valóban elfoglalta lakrészüket a múzeum.

A rendelkezésre álló tér így is véges volt, ezért hosszas mérlegelés után Jászai Mari és Márkus Emília kapott önálló emlékszobát (természetesen Bajor Gizi mellett). A gyűjtés évről évre folytatódott, miután az intézmény 1953-tól már az Országos Színháztörténeti Múzeum kötelékében működött tovább.

Megőrzésre felajánlott tárgyak gyűjtése, 1981 (Kép forrása: Fortepan / Szalay Zoltán)

Gobbi Hilda nem kerülhette meg a kérdést, hogy esetleg nem gondol-e arra, hogy ő maga is helyet kaphat az általa megálmodott szentélyben. Halála előtt néhány hónappal Juszt Lászlónak azt felelte, hogy volt egy virágokkal teli üres folyosó, amelyet régóta fel akart tölteni színésztársai emlékeivel. A felvetése után munkatársai fanyalogtak – hogy miért, az közel sem megoldhatatlan rejtély: „Mert engem akartak oda bepaszírozni, de majd csak találnak valami lukat” – mondta a színésznő, aki önmagáról halála után csak egy fényképet helyezett volna el az emléktérben.

Arra a kérdésre, hogy a következő színészgenerációnak hol lesz majd helye, azt a reményét fejezte ki, hogy az utókor nem hagyja veszni emléküket. „Kit tetszene megbízni vele?” – hangzott Juszt László kérdése. „Én senkit” – hangzott Gobbi Hilda válasza. „Mert ehhez egy őrült kell. […] Pillanatnyilag nem adnám át a stafétabotot senkinek, mert ehhez nagyon erőszakosnak kell ám lenni!” A színésznő 1988-as halála után két évvel saját emlékszobát kapott a múzeumban.

A villa modernkori arculata (Kép forrása: Wikipédia / Pásztörperc/ CC BY-SA 3.0)

2002-ben megtörtént a villa tereinek újragondolása. A földszinten megmaradtak a Nemzeti Színház kiemelkedő egyéniségei köré komponált emlékszobák (2010-tól „Szép ház, nagy park közepén…” címmel nyílt állandó kiállítás), míg az emeleten tematikus tereket alakítottak ki, ahol a színművészet különböző területei (például operett és táncművészet) iránt érdeklődő látogatók a színház kulisszatitkaiba is bepillanthatnak.

1. Gyűlnek a fellegek
2. Túl az ostromon
3. Miért ez a villa és miért Bajor Gizi?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége