Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?

Niképhorosz, VII. Mihály bizánci császár kegyence

A 11. század második felében a Bizánci Birodalomban egy túlságosan is agyafúrt és ügyes tanácsadó a végletekig megosztotta a társadalmat, kompromittálta uralkodóját, és a gazdaság romba döntéséből is jócskán kivette részét.

A napi ügyek helyett leginkább a tudomány elméleti kérdései iránt érdeklődő VII. Mihály (ur. 1071-1078) császár már trónra lépésétől egyre jobban kezdett hallgatni a birodalom felsőbb köreiben már több botrányt is túlélt, ám szintén a tudomány emberének számító Niképhoroszra, akinek addigi gondjait főként másokkal való összetűzései okozták – sokakban nem keltett jó benyomást viselkedése.

Voltak pártolói is, köztük a neves hadvezér Katakalón Kekauménosz, aki szerint „bőkezű és nagyon eszes”, illetve „rendkívül értelmes férfi” volt. Rajta kívül azonban kevesen látták így: Niképhorosz tapintatlan és agresszív viselkedése sok kedélyt borzolt. Arra törekedett, hogy a fontos döntésekből kizárjon másokat – főként az ifjú császár addigi nevelőjét, a császári politikát évtizedek óta irányító, tapasztalt Mikhaél Pszellosz főminisztert –, és akadályozni az uralkodóhoz való bejárást.

Azzal is sokan vádolták, hogy barátai előmenetelét aránytalan mértékben segítette elő, olyan kiváltságokban részesítve őket, amelyeket nem érdemeltek ki. Arrogáns volt, ám egyúttal ügyetlen, és megvetette kritikusait.

A Niképhorosz tanácsára bevezetett változások a több irányból is nyomás alatt álló birodalom számára azt voltak hivatottak lehetővé tenni, hogy e szorult helyzetben visszavegye a kezdeményezést. Habár papíron jól átgondolt intézkedéseknek tűntek, a valóságban szinte mind katasztrofális eredményekkel jártak.

A költségvetést stabilizálni hivatott adóemelés nagyfokú elégedetlenséget szült, míg a keleten előrenyomuló szeldzsuk törökök elől menekülők áradata által előidézett éhínség orvoslására kieszelt központosítás – amely állami monopóliummá tette a gabonaellátást – csak tovább rontott az élelmiszerellátás helyzetén, hiányt, inflációt és zűrzavart okozva.

A nép által kicsinyítő képzővel „Niképhoritzész” néven gúnyolt tanácsadó döntései VII. Mihályra ütöttek vissza. „Hiányzik belőle a józan ítélőképesség” – írta az uralkodóról egy kortársa, „és nincs híján a gyermeki éretlenségnek”. A kormányzáshoz lusta császár egyszerűen átengedte a napi ügyeket tanácsadójának.

A helyzetnek nem lett jó vége: VII. Mihály uralmát megdöntötték, Niképhoroszt száműzték, a birodalom pedig példátlanul gyenge periódusba lépett. Niképhorosz bizonyára a fényűző konstantinápolyi eliteket hibáztatta volna a helyzetért, és némi igazság talán lett is volna szavaiban. Annyi bizonyos, hogy ő maga semmiért nem vállalta a felelősséget: a legrosszabb tanácsadókra ez mindig jellemző.

1. Niképhorosz, VII. Mihály bizánci császár kegyence
2. Seianus, a testőrparancsnok, aki rájátszott Tiberius római császár paranoiájára
3. Kapzsi Eadric, az angol, aki a vikingeknek segített
4. A felvilágosodás korának ámokfutói

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• Rooseveltnek és Hitlernek is dolgozott a német üzletember
• „Zenedobozokkal” vette fel a küzdelmet Hitler ellen a Rote Kapelle
• Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után