Egy középkori afrikai pénzérme írhatja át Ausztrália történelmét

Rejtélyes tárgyak

Április 25-e, az Ausztráliában és Új-Zélandon munkaszüneti nap Anzac Day nevű nemzeti ünnep (amely a két ország csapatai, az Ausztrália és Új-Zéland Hadtest [Australian and New Zealand Army Corps – ANZAC] első világháborús áldozatairól és hőseiről emlékezik meg) idén csütörtökre esett. Az ország északi partján fekvő Darwin város kórházának radiológiai osztályán csendes munkanapnak néztek elébe, amikor egy régész és egy történész különös „beteggel” állított be.

A „beteg” egy apró vörösréz pénzérme, amely akár 1000 éves is lehet, és könnyen átírhatja Ausztrália történelmét. Az érmét Mike Hermes régész találta az Arnhem-földtől nem messze fekvő Wessel-szigeteken, és a szakember úgy gondolja, a több mint 10 000 kilométerre lévő Kilwa szigetéről származhat. Az érme felszíne szinte teljesen korrodált, ami igen nehézzé teszi pontos azonosítását, Hermes azonban bizakodó hangulatban van.

„Megmértük a tömegét és a méretét is, és szinte pontos egyezést mutat a kilwai érmékkel” – mondja. „És ha valóban az, hát – az megváltoztatna mindent.” Hermes tagja a Past Masters nevű csoportnak, amely az ilyesfajta történelmi anomáliák vizsgálatára szakosodott. A csoportban régészek mellett történészek, antropológusok, numizmaták, földtörténeti szakértők és más tudósok is vannak, az elmúlt hat évben pedig hét expedíciót bonyolítottak le Ausztrália északi partvidékén. Ezek során korábban fel nem fedezett sziklarajzokat, hajóroncsokat, kőeszközöket és emberi maradványokat is találtak, a saját Szent Gráljuknak azonban ezt az érmét tartják.

„Az e parton történt legkorábbi látogatás nyomait keressük” – mondja Mike Owen történész. „Ezt eddig sohasem vizsgálták. Történetírásunk annyira Sydney-központú, hogy köré épült az egész nemzeti identitásunk. És Sydney baromi messze van Arnhem-föld keleti részétől.” Owen irodája, Darwin külvárosában lévő otthonában e kevéssé ismert történelem számos bizonyítékát tartalmazza.

Rojtosodó 17. századi könyvek, cserépdarabok és a közeli partokon talált régi muníciók valódi kincsestára, ahol még egy hajóroncson talált 19. századi jelzőágyú is helyet kapott. De van itt egy ágyúgolyó is, amelyet egy darwini lakos talált a kertjében néhány hónapja, egy krokodilkoponya tetején pedig egy 1895-ből származó makassari (az indonéziai Celebesz szigetéről származó) prau, egy kalózok körében népszerű hajótípus roncsának félméteres darabja látható. „Nem nevezném őket kincseknek, nem érnek semmit” – mondja. „Legalábbis kereskedelmileg nem.”

1. Rejtélyes tárgyak
2. Kilwai érmék
3. Meglepő hasonlóság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek