A Mars-kutatás története I.

A teleszkóp lencséjén át: Galilei és Huygens

Galileo Galilei olasz bankjegyen

A teleszkóp lencséjén át

A Mars még pontosabb megfigyelését a 17. század elejének nagy találmánya, a teleszkóp tette lehetővé. Galilei, a páduai egyetem tanára volt az első, aki távcsövön keresztül vizsgálta a vörös bolygót. Egy 1610. december 30-án kelt levelében így számol be eredményeiről: "Nem merném állítani, hogy mind megfigyeltem a Mars fázisait. Ám ha nem tévedek, úgy tapasztalom, hogy a bolygó nem egészen gömbölyű."

Az első ismert Mars-ábrázolást egy amatőr csillagász, a nápolyi Francisco Fontana vetette papírra 1636-ban. Megfigyelése szerint "a Mars korongja nem mindenhol azonos színű", amiben kétségkívül igaza volt. Abban már kevésbé, hogy a Mars felszínén egy "fekete pötty" látható - Fontana atyát sajnos teleszkópjának szennyeződése zavarta meg a tisztánlátásban.

Christiaan Huygens, a holland természettudós felfedezi - és 1659. október 30-án le is rajzolja - a ma Syrtis Majorként ismert (magyarul Homokóra-tengernek nevezett) felszíni képződményt. Huygens leírása szerint a képződmény leginkább "egy nagy mocsárra hasonlít". Huygens még ugyanabban az évben megbecsüli a Mars méretét és a marsi nap hosszát: szerinte a bolygó a Földnek kb. 60%-át teszi ki, egy marsi nap pedig 24 óráig tart. Az átütő eredmények a technika fejlődésének köszönhetők, hiszen holland teleszkópja jóval élesebb volt, mint elődeié - akár ötvenszeres nagyításra is képes lehetett!

Huygens mérését Gian Domenico Cassini 1666-ban korrigálta, kinek mérése szerint a marsi nap 24 óráig és 40 percig tart. Az olasz tudós bolognai obszervatóriumában mintegy 20 vázlatot készített a bolygóról, melyek alapján arra jutott: a Marson másnap, de kb. 40 perccel később láthatók ugyanott, ugyanazok a képződmények.

Christiaan Huygens

Ugyancsak Cassini mérte meg elsőként a Föld és a Mars távolságát, amiben segítségére voltak Francia-Guayanába küldött kollégájának, Jean Richer-nek az eredményei is. A Dél-Amerikában vizsgálódó Richer ugyancsak a Mars pozícióját igyekezett megállapítani az éjszakai égbolton. Az eredmények összehasonlításával Cassini ki tudta számítani a Mars parallaxisát (látószög-elhajlását), így meg tudta állapítani a Mars és a Föld távolságát a mérés időpontjában.

Cassini nevéhez fűződik a Naprendszer méreteinek első viszonylag pontos leírása is. Az olasz a Nap-Föld távolságot - a "csillagászati egységet" - 140 millió kilométerre becsülte. (A mai, modern mérőeszközök szerint ugyanez a távolság 149,6 millió kilométer.)

A Mars tengelyferdeségét elsőként William Herschel német származású angol csillagász számolta ki. A "brit királyi asztronómus" címet viselő tudós a maga építette teleszkópján, 1781-ben végzett vizsgálatok alapján megállapította: a Mars tengelyferdesége nagyjából 24 fok. (Alig tévedett: a legmodernebb eszközökkel végzett mérések szerint a Mars tengelyferdesége 25,19 fok!) Herschel megállapítását a bolygó felszíni képződményeinek elforgására alapozta. Abban azonban tévedett, hogy a bolygó "sötét foltjai" óceánok volnának.

1. `A látóhatár Hórusza`: Egyiptomtól Keplerig
2. A teleszkóp lencséjén át: Galilei és Huygens
3. `A Mars lakosai`: Maraldi és Herschel