2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A korona elásásának története

2004. augusztus 23. 10:08

Törd össze, vagy vesd a Dunába

Kozina Sándor: Szemere Bertalan
portréja (1851)
A koronázási ékszerek 1849. június elejéig Debrecenben maradtak, ekkor visszaszállították őket Pestre. Július elején, Pest újabb kiürítésekor egy darabig Szemere Bertalan a maga szállásán őrizte az ékszereket, majd július 29-én Görgey táborába utazván a ládákat Nagyváradra vitette. Szemer augusztus 10-én felnyittatta a ládát, és kíváncsiságból fel is próbálta a koronát, majd megállapította: "meggyőződtem, miképp e föveg nem emberi fejre való".


Szemere tanácstalan volt, mit tegyen az ékszerekkel, erdélyi mozgása alatt állandóan magával hurcolta az ékszereket. Fülepp Lipót kormánybiztosnak azt hazudta, a ládák fontos iratokat rejtenek, mire az segítséget ígért elrejtésükben. Orsován Batthyány Kázmér külügyminiszter, az ország egyik legrangosabb arisztokrata családjának leszármazottja csak ennyit tanácsolt belügyminiszter kollégájának: "Törd össze vagy vesd a Dunába". A problémájával magára maradt Szemere újabb segítőtársakat keresett, ám nekik is azt füllentette, a ládában titkos iratok vannak. A belügyminiszter 1849. augusztusában Erdélyben több helyen is elásta, majd kiásta a koronát. A rejtekhelyet Szemere Batthyány Kázmérral és Fülepp Lipóttal is közölte.


Ekkor már a császári hatóságok is intenzíven érdeklődtek a koronázási ékszerek iránt. Szemere végül jó rejtekhelyet választhatott, mert 1849 őszén a császáriak bizottságot küldtek Erdélybe, mely eredménytelenül próbálta felkutatni a ládákat. Évekig senki a színét sem látta az ékszereknek, mígnem 1853-ban az 1848-as külügyminisztériumi titkárból császári rendőrspiclivé vált Wargha István Londonban - máig tisztázatlan körülmények között - kiszedte az emigránsokból a rejtekhely leírását. Az osztrák hatóságok végül 1853. szeptember 8-án bukkantak rá a ládára Orsován. A koronázási palást erősen megsínylette a föld alatt töltött négy évet, ám az ékszerek viszonylag jó állapotban kerültek elő.


Orsováról Bécs felé indították útna őket. Szeptember 15-én egy főméltóságokból álló bizottság Budafoknál megvizsgálta a drágaságokat, melyek Pestről vonaton utaztak tovább Bécsbe. Szeptember 20-án a fiatal császár, Ferenc József is megtekintette őket, majd másnap vasúton visszaszállíttatta őket Budára.


Forrás: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története (Videopont, 1996)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár