A korona elásásának története
2004. augusztus 23. 10:08
Épp 155 évvel ezelőtt Szemere Bertalan Orsován elásta a koronát, és oly jól őrizte a titkot, hogy az osztrákok is csak négy évvel később bukkantak rá.
Korábban
Az úr az életével játszik
A magyar koronát és a koronázási ékszereket 1790 óta rövid megszakításokkal a Budai Várban őrizte a koronaőrség. Az 1848-as forradalom alatt a közvélemény eleinte nem nagyon foglalkozott az ékszerek sorsával. Először 1848. szeptember 28-án, Lamberg Pestre érkezésének napján terjedt el a hír, hogy az ékszereket ellopták. A koronaőr, Ürményi Ferenc azonnal ellenőrizte a koronát, majd biztosította az Országos Honvédelmi Bizottmányt, hogy az értesülés puszta rémhír volt, az ékszerek sértetlenül a helyükön vannak.
Novemberben ismét terítékre került a korona ügye, ekkor Kossuth Pálffy Jánost, az országgyűlés alelnökét, az OHB tagját és másik három képviselőt azzal bízott meg, ellenőrizzék a koronázási ékszereket. Pálffyék feltörték a koronát rejtő láda pecsétjét, és megbizonyosodtak az ékszerek meglétéről - bár az egyik kisebb ládát nem tudták kinyitni, mert nem találták a kulcsát.
Bónis Samu (1810-1879) |
December 30-án a móri vereség hírére Kossuth utasítota Ürményit, hogy gondoskodjon a koronázási ékszerek Debrecenbe szállításáról. Bónis Samu képviselő 12 gránátos kíséretében a Lánchídon átszállította az ékszereket Pestre, majd felrakta őket a szolnoki vonatra. Egy ismeretlen az állomáson felszólította, hogy inkább Vácnak irányítsa az ékszereket, mire Bónis pisztolyát előhúzva így felelt: "Ha valami akadály lenne menetelemben, az úr az életével játszik". A vonat balesetet szenvedett: a kocsi feldőlt, s a korona a méteres hóba zuhant, de nem sérült meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap