Fegyvereivel szorította ki Európából neandervölgyi rokonait a modern ember
2019. október 1. 13:59 Múlt-kor
Japán és olasz kutatók csoportja bizonyítékkal állt elő arra, hogy már 45-40 000 évvel ezelőtt mechanikus lövedékvető fegyvereket – a lándzsa hajítását segítő atlatlt, illetve íjat és nyilakat – használt Európában a modern Homo sapiens. A Nature Ecology & Evolution című szaklapban publikált tanulmányban arra a következtetésre jutottak, hogy a mechanikus eszközök sikeresebb vadászatot tettek lehetővé, mint amilyenre a neandervölgyiek képesek voltak, ez pedig nagyban hozzájárulhatott utóbbiak fokozatos területi visszaszorulásához, majd kihalásához.
Korábban
A tudomány jelenlegi állása szerint a mai ember és a közeli rokon neandervölgyiek mintegy 5000 éven keresztül egyszerre voltak jelen Európában. Kevéssé ismert azonban annak a folyamatnak a háttere, melynek során a modern ember sokkal sikeresebben növelte meg egyedszámát és jelent meg a kontinens egyre nagyobb részén, miközben az őslakos neandervölgyiek körülbelül 40 000 évvel ezelőtt eltűntek.
A kutatók 146 darab csiszolt kőeszköz-fejet vizsgáltak meg, amelyek a dél-olaszországi Grotta del Cavallo nevű barlangból származnak, és az úgynevezett Uluzzi-kultúrához tartoznak. Az Uluzzi-kultúra az első európai eszközkultúra, amely az őskőkorszak vége, azaz a felső paleolitikum technikai szintjét elérte.
A kutatók elmondása szerint hasonló eszközökre találni példát a korabeli Kelet-Afrikában, azonban az óriási távolság miatt ebben az esetben közvetlen kapcsolatról aligha lehet szó. A kőeszköz-fejek elemzése sok információval szolgált azok rendeltetéséről és alkalmazásáról.
Az egyik vizsgálat során digitális mikroszkóppal vetették össze az őskori eszközökön található használati nyomokat a különféle kísérleti példányokon találhatókkal.
A mikroszkopikus repedésnyomok és a sorozatos becsapódások által okozott apró sérülések az íj vagy atlatl segítségével célba juttatott eszközökön lévő nyomokkal nagy mértékű egyezést mutattak, azonban jelentős mértékben különböztek az egyszerű szúrás vagy kézből való dobás által előidézett nyomoktól és sérülésektől.
A lövedékeket mechanikusan célba juttató eszközök jóval nagyobb becsapódási energiát eredményeznek, ami a kutatók szerint megmagyarázza előnyüket a neandervölgyiek egyszerű eszközeivel szemben.
A kutatók spektroszkópiás mikroszkópos vizsgálatot is végeztek a kőeszköz-fejeken. Ennek során nyilvánvalóvá vált az is, hogy komplex összetételű ragasztó segítségével rögzítették azokat a lándzsákhoz, illetve nyílvesszőkhöz.
A ragasztó többek között okkert, növényi eredetű gumit és méhviaszt is tartalmazott. A lelőhely vizsgálata kizárta annak lehetőségét, hogy ezek az anyagok egyéb módon, későbbi szennyeződésként kerültek volna a vizsgált tárgyakra.
Az elsőként Dél-Európában megjelenő modern emberek vagy önállóan fejlesztették ki az új technikákat vagy – jelenleg ismeretlen úton – Afrikából hozták magukkal ismereteiket.
Annyi mindenesetre igen valószínű a tanulmány alapján, hogy fejlett eszközeik rendkívül nagy előnyhöz juttatták őket a zsákmányszerzésben, aminek köszönhetően számuk is nagyobb mértékben nőtt a neandervölgyiekéhez képest. Ez végül utóbbiak Európából való kiszorulásához, majd kihalásához vezetett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
