10 tény a japán-amerikaiak internálásáról

1. A japán-amerikaiak internálását Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök rendelte el a Pearl Harbor elleni japán támadást követően. Nagyjából 120 ezer, az USA-ban élő japán származású embert deportáltak az Amerikai Egyesült Államok belső területein felállított internáló táborokba.

2. A Pearl Harbornál elszenvedett vereség következtében, az amerikai katonai és politikai vezetők egy közelgő, az USA nyugati partját érintő japán támadástól tartottak. Úgy vélték, hogy az ott élő japán-amerikaiak megbízhatatlanok, mivel kém és szabotázs tevékenységeket fognak végrehajtani a partraszálló japán erők támogatása érdekében, ezért elrendelték az ott élő japán származású emberek internálását.

3. A japánellenes közhangulat tulajdonképpen a Niihau szigetén (Hawaii) történt incidensnek köszönhetően fordult a japán-amerikaiak ellen, miután 3 japán származású szigetlakó tevékenyen részt vállalt egy, a szigeten fogságban tartott japán pilóta szökési kísérletében.

4. A hírhedt 9066-os elnöki rendeletet 1942. február 19-én írta alá Roosevelt elnök. Minden japán felmenőkkel rendelkező, a nyugati parton élő egyént, még azokat is, akiknek csak 1/16-od részben csörgedezett japán vér az ereiben, internáltak. A lakhelyükről erőszakkal kitelepítettek közel kétharmada amerikai állampolgár volt.

5. A japán-amerikaiakat 10 internáló táborban helyezték el, amelyeket az USA különböző államaiban, Arizonában, Arkansasban, Kaliforniában, Coloradóban, Idahóban, Utahban és Wyomingban állítottak fel.

6. Az internáltak spártai körülmények között kellett, hogy éljnek. Az eredetileg katonai használatra szánt barakkokban rendszerint nem volt bevezetve a víz és sebtében felhúzott kalyibák főzési lehetőségeket alig, vagy egyáltalán nem kínáltak.

7. A táborokban átlagosan 45 négyzetméteres lakótér jutott nyolc főnek; a magánszféra ismeretlen fogalom volt a gyéren bútorozott helyiségekben, ahol a lakók szénával tömött matracokon aludtak.

8. A bezártságot és a sivárságot enyhítendő, a táborlakóknak engedélyezték a sporttevékenységet. Az internált japán-amerikaiak körében a baseball nagy népszerűségnek örvendett. A kaliforniai Manzanar internáló táborban például több mint 100 baseball csapat alakult.

9. A megalázó bánásmód ellenére katonakorú internáltak 6 százaléka jelentkezett fegyveres szolgálatra. A második világháború alatt összesen 20 ezer japán-amerikai harcolt az Egyesült Államok hadseregében.

10. Ronald Reagan amerikai elnök 1988-ban aláírta a Civil Liberties Act nevű törvényt, amely pénzügyi kompenzációt nyújtott minden élő, korábban internált egyénnek. A károsultak között 1,6 milliárd dollárt osztottak szét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hadtörténet

• A háború legfiatalabb katonája is küzdött a somme-i csatában
• Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
• Nem Hunyadi Jánoson múlott a tragikus kimenetelű várnai csata
• Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
• Szerencsés véletlen következtében nyerte meg Hódító Vilmos a hastingsi csatát
• Elsöprő győzelmet arattak Kenyérmezőnél Kinizsi Pál csapatai 
• Angolnak született, de a magyar szabadságért küzdött Guyon Richárd
• Hét híres levert felkelés
• Nők a harcmezőkön: a kardforgató amazonok legendái