A regényíró csodagyerek, aki nyomtalanul tűnt el 25 éves korában
2017. március 14. 08:36
New England, 1923 tele. Egy kislány ül egyedül a szobájában, és az ablakon keresztül bámulja a házuk mögött elterülő erdőt. Ábrándozik, mint a legtöbb gyermek, azzal a különbséggel, hogy ő egy kis idő elteltével odasétál az írógéphez, és írni kezdi gondolatait. Barbara Newhall Follett 12 évesen adta ki első regényét, a Ház ablakok nélkült, amelyet a már említett erdő csodálata ihlette. A többek között csodagyermeknek vagy a természet lelkének is nevezett amerikai írónő igen kevés alkotását ismerjük manapság, aminek az egyik oka az, hogy a lány 25 éves korában nyom nélkül eltűnt, ám a sajtó ezt csak 27 évvel később vette észre. Rejtélyét a mai napig nem sikerült megoldani.
Korábban
A Ház ablakok nélkül című regény megjelenése után a 12 esztendős regényírónő, Barbara Newhall Follett (1914-1939?) egy csapásra ismert lett, és számos kiadó versengett a kegyeiért, valamint a következő könyvének megjelenési felületéért. Ahogyan azonban az már lenni szokott, nem minden kritikus ájult el tőle. Néhányan pedig szabályosan aggódni kezdtek a szerkesztőként és kritikusként dolgozó Wilson Follett lányáért, hogy miként fogja feldolgozni ilyen fiatalon a gyorsan jövő irodalmi sikert: „Milyen árat kell majd fizetnie Barbarának az írógép előtt töltött nagyszerű napjaiért?” – tette fel a kérdést Anne Carroll Moore, a New York Herald Tribune újságírója. Azonban az ifjú tehetség nem volt különösebben nyugtalan „a normális gyermekkorát” illetően. Mint a legtöbb gyermek, aki egy területen megvillantja különleges képességeit, ő sem nagyon mutatott érdeklődést a saját korabeli gyermekek irányába.
Barbara tízes évei elején folytatta az írást, második, Norman D. utazása című könyve addigi életének legnagyobb kalandjáról szólt, mégpedig arról, amikor egy vitorlás fedélzetén – a személyzet tagjaként – átszelhette az Atlanti-óceánt. Ebben az időszakban történt az, hogy édesapja, Wilson Follett elhagyta Barbara édesanyját egy fiatalabb nőért. Anya és lánya úgy jutott túl veszteségeiken, hogy egy világkörüli vitorlaútra mentek. Ezalatt Barbara húga, Sabra Follett viszont otthon maradt, és tanult, később pedig ő lett az első nő, aki diplomát szerzett a Princetonon 1961-ben.
Barbara és édesanyja végül egy fillér nélkül tért vissza drága útjukról New Yorkba, ahol a nagy gazdasági világválság kezdetén a fiatal lánynak el kellett vállalnia egy titkárnői állás, ami igencsak érzékenyen érintette. „Az álmaimon egy halálos szélvihar söpört végig” – írta egyik barátjának. Támogató apja nélkül már az írás sem ment olyan jól, azonban hamarosan megtalálta a múzsáját egy Nickerson Rogers nevű férfi személyében. Ezt követően gyakran tett utazásokat az Appalache-hegységben, valamint Európa-szerte is, mielőtt 1933 végén a Massachusetts állambeli Brookline-ban összekötötték életüket, majd ugyanitt le is telepedtek. A házasság első éveiben Barbara határozottan boldog volt, de 1939 környékén a frigy zátonyra futott.
„A felszínen a dolgok szörnyen-szörnyen nyugodtak” – írta egyik barátjának igencsak vészjóslóan. „Még mindig úgy vélem, van esély arra, hogy boldogan jöjjünk ki belőle, ám a másik lehetőségre is gyakran gondolok. Mindebből azt a következtetést vonod le, ami csak tetszik neked” – tette hozzá. A gyanú, mely szerint férje megcsalja őt, mély depresszióba taszította.
1939. december 7-én Nick és Barbara egyik veszekedése után az írónő mindössze 30 dollárnyi készpénzzel és egy jegyzetfüzettel a zsebében gyalogosan elhagyta lakásukat. Soha többé nem látták őt és nem is hallottak felőle. Nick két hétig nem jelentette felesége eltűnését, végül felkerült az eltűntek listájára, ám a férje vezetéknevével, Barbara Rogers-ként, amely név a csodagyermek rajongói, valamint a sajtó számára vajmi keveset mondott. A nyilvánosság számára csupán az édesanyja 1966-os könyve után lett nyilvánvaló, hogy a híres írónő nyom nélkül eltűnt, ám az eltűnése óta már 27 év telt el.
Napjainkban Barbara unokaöccse, Stefan Cooke az írónő titkainak őrzője, írta az Atlas Obscura nevű portál. Publikálta leveleit, egy honlapot indított a művei (többek között a titkárnői állása során keletkezett kéziratok) számára, és fáradhatatlanul azon igyekszik, hogy az egykor híres rokon múltja nehogy ködbe vesszen. Széleskörű kutatásai ellenére azonban semmi bizonyosat nem tud a lány eltűnéséről, vallotta be Stefan, aki úgy véli, Barbara új név alatt valahol új életet kezdhetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap