Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
2019. június 7. 17:12 Múlt-kor
Szirhán Szirhánt a történelem úgy ismeri, mint a fiatalembert, aki lelőtte az Egyesült Államok elnöki posztjára pályázni készülő Robert Francis Kennedyt, korábbi igazságügy-minisztert, az 1963-ban meggyilkolt elnök, John Fitzgerald Kennedy öccsét. Azzal a meggyőződéssel ítélték életfogytiglani börtönbüntetésre, hogy a hazájáért, Palesztináért érzett düh és bosszúvágy által fűtve követte el tettét, azonban könnyen lehet, hogy ennél több is volt a halálos merénylet hátterében.
Korábban
Erőszakos gyermekkor
1968. június 5-én Szirhán a Los Angeles-i Ambassador Hotel konyháján lőtte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányoló politikust. Ki volt valójában a 24 éves férfi, aki véget vetett a lehetséges következő elnök életének?
Szirhán Bisára Szirhán 1944. március 19-én született a brit mandátum alatt kormányzott Palesztinában, Jeruzsálemben, arab keresztény családban. Világra jöttekor a térséget már fojtogatta az etnikai és vallási színezetű konfliktus, élete korai évei pedig meghatározták későbbi döntéseit.
1948. május 14-én éjfélkor a Palesztina feletti brit mandátum véget ért, és még aznap megtörtént Izrael állam kikiáltása Tel-Avivban. Az addig a mandátumi Palesztinán belüli, zsidók és arabok közötti fegyveres harc másnap minden értelemben háborúvá szélesedett ki, mivel a palesztin arabok támogatására a szomszédos Egyiptom, Transzjordánia (1949-től Jordánia) és Szíria, valamint a távolabb fekvő Irak is expedíciós csapatokat küldött, és mintegy nyolc hónapon át tűzbe borult a régió.
A Szirhán család kénytelen volt elhagyni az előkelő jeruzsálemi negyedet, ahol laktak, és a Transzjordánia által elfoglalt Ciszjordániába költözni. Egy 1979-es interjúban Szirhán édesanyja, Marjam részletezte a borzalmakat, amelyeknek fia gyermekként tanúja volt: látta, amint robbanás szakít szét katonákat, látott szanaszét heverő leszakadt végtagokat, és azt is a saját szemével nézte végig, ahogy egy golyózáport elkerülni próbáló teherautó áthajt testvérén.
„Egész életében áldozat volt” – mondta az édesanya közel 20 évvel azután, hogy fia megölte „Bobby” Kennedyt. „Sosem volt gyermekkora, sosem volt boldog, sosem nevetett – csak félelmet látott, éhezést, haldokló embereket darabokban. Ez éppen elég nehéz egy felnőtt ember számára, de egy gyermeknek... Aztán nézzék, mi lett vele!”
A konfliktus hatással volt a Szirhán családra is. Miután az édesapa, idősebb Szirhán Szirhán a háború következtében elvesztette állását és otthonukat, érzelmileg instabillá vált, és egyre gyakrabban bántalmazta fizikailag feleségét és gyermekeit.
Szirhán édesanyja végül nem bírta tovább, és 1957-ben a család az Egyesült Államokba költözött, egy keresztény misszionárius csoport anyagi segítségével – az édesapa rövid időn belül egyedül visszaköltözött az ekkor még Jordániához tartozó, többnyire palesztinok által lakott Ciszjordániába.
A csonka család Kaliforniában telepedett le, Pasadena egyik külvárosában (mindössze fél órára az Ambassador Hoteltől), ahol Szirhán – ahogy korábban Jeruzsálemben is – evangélikus egyházi iskolába járt. Tanárai csendes és magának való gyermekként írták le, aki azonban jó tanuló volt. A rengeteg erőszak azonban már felbecsülhetetlen kárt okozott a fiú személyiségfejlődésében.
Szirhán kamaszként elhelyezkedett egy versenyistállónál segédként, és arról álmodott, hogy maga is sztárzsoké lesz, ezt azonban keresztülhúzta egy versenyen elszenvedett fejsérülés.
Fiatal felnőttként egyfajta útkeresésen ment át, többször felekezetet is váltott: különféle baptista, illetve hetednapi adventista gyülekezetekhez csatlakozott, végül pedig a Rózsa és Kereszt Ősi Misztikus Rendjébe, azaz a rózsakereszteseknek nevezett okkult hívők legnagyobb szervezetébe lépett be.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hamar az alvilág első embere lett a sebhelyes arcú Al Capone tegnap
- „Wittenberg Hajnalcsillagának” is nevezték Luther Márton későbbi feleségét tegnap
- Hangszert is készített és feltalálta bifokális lencsét az utolsó polihisztorok egyike, Benjamin Franklin tegnap
- Liszt Ferenccel is szóbahozták a botrányhős táncosnőt, Lola Montezt tegnap
- Elhunyt David Lynch amerikai filmrendező tegnap
- Európa-szerte rettegtek a seprűn repülő boszorkányoktól tegnap
- Klapka Györggyel és Görgey Artúrral is vitába keveredett Dembinszky tábornok 2025.01.16.
- Nem volt problémamentes a Dorogi hanglemezgyár működése 2025.01.16.